Ízelítő: A BP-ügy már az amerikai-brit jó viszonyt fenyegeti; tűzparancsot kaptak a kirgiz kormányerők, de Moszkva egyelőre kivár; a gázai blokád ügyében az EU egységes fellépést szeretne; az arab országok az izraeli atomtevékenység elszámoltatását követelik; az ENSZ BT megszavazta az Irán-ellenes szankciókat, Törökország nemmel szavazott, ami mélypontra vitte az USA-török viszonyt, és az Egyesült Államok az EU-t vádolja, amiért engedte, hogy Törökország hátat fordítson a Nyugatnak; már Afganisztán az USA leghosszabb háborúja; brutális gazdasági megszorítások Németországban.
1. Obama Cameron és a BP: transzatlanti feszültségforrás
Barack Obama amerikai elnök szombaton telefonon közölte a brit kormányfővel, hogy "nem fűződik érdeke" az olajszennyezésért felelős BP "ellehetetlenítéséhez". David Cameron brit kormányfő hivatala arról számolt be, hogy a két politikus 30 perces telefonbeszélgetést folytatott: biztosították egymást arról, hogy bíznak az országaik közötti kapcsolatok szilárdságában. A két vezető megvitatta a Mexikói-öbölből kiindult súlyos olajszennyezés okozta válságot, amelynek következményeit az Atlanti-óceán mindkét felén érzik, részben a közvélemény, részben a politika oldaláról rájuk nehezedő nyomás súlya alatt. "Obama elnök határozott véleményének adott hangot, hogy a BP egy multinacionális, globális cég és az olajszennyezés miatti elégedetlenségnek semmi köze a nemzeti identitáshoz" - hangzik Cameron hivatalának közleménye. A brit miniszterelnök a BP-nek a brit, az amerikai és más országok gazdaságában betöltött fontos szerepét hangsúlyozta. Obama pedig leszögezte, hogy nem fűződik érdeke a BP értékének aláásásához. Londonban bejelentették azt is, hogy Cameron hivatalba lépését követő első hivatalos egyesült államokbeli útjára július 20-án kerül sor.
MTI
2. Zavarások Kirgizisztánban: tűzparancsot kaptak a kirgiz kormányerők
Figyelmeztetés nélkül lőhetnek a kirgiz fegyveres erők az etnikai konfliktusok körzetében a biskeki ideiglenes kormány szombat esti felhatalmazása szerint. A kirgiz kormány a tartalékosok részleges mozgósítását is elrendelte, hogy megerősítse a zavargások megfékezéséért küzdő erőket. Roza Otunbajeva, az ügyvezető kirgiz államfő szombaton írta alá az erre vonatkozó rendeleteket. Biskek emellett technikai segítséget kért Moszkvától: a tömegoszlatáshoz szükséges eszközök szállítását kérte, az ilyen felszerelés hiánya, a tartalékok kimerülése miatt. Otunbajeva a tűzparancsot azzal indokolta, hogy változatlanul folytatódnak az etnikai csoportok összecsapásai, a nemzetiségi konfliktust egyelőre nem tudták megfékezni. Az ügyvezető államfő szerint az Osban és körzetében kialakult helyzet mind nagyobb erők bevetését követeli "a fosztogatások, erőszak, gyilkosságok és az államhatalommal való szembeszegülés hulláma ellen". A tartalékosok részleges mozgósítása már vasárnap elkezdődik, s a kirgiz védelmi minisztériumot arra utasították, hogy a mozgósítási ütemterveknek megfelelően "a fegyveres erők egy részének szervezettségét és állományát a hadiállapotnak megfelelő szintre kell átállítani".
A legújabb hivatalos adatok szerint már legalább 80 ember vesztette életét és több ezer sebesült szorult orvosi ellátásra a dél-kirgizisztáni Osban és Dzsalálábádban kirobbant összetűzésekben: mindkét nagyvárosban rendkívüli állapotot hirdettek ki és kijárási tilalmat vezetek be. Osban a sötétedéssel szombat este elcsitultak a lövöldözések szemtanúk beszámolói szerint. A területi központot a kirgiz fegyveresek ellenőrzik, míg az üzbégek barikádokat emeltek lakókörzeteikben, s igyekeznek visszaverni a támadásokat. A félmilliós város több kerületében változatlanul szünetel az áramellátás és a gázszolgáltatás, gyakorlatilag megszűnt a tömegközlekedés, az üzletek, bevásárlóközpontok és piacok többségét felgyújtották és kifosztották. Kirgizisztánból eddig már legalább hétezer üzbég menekült át a szomszédos Üzbegisztánba. Mindeközben szombaton katonai segítséget kért Oroszországtól a zavargások megfékezésére Roza Otunbajeva, az ügyvezető kirgiz államfő. Otunbajeva közölte, hogy levelet intézett Dmitrij Medvegyev államfőhöz, s választ vár arra. Biskek bármikor kész megkezdeni a tárgyalásokat az orosz béketeremtő erőkről - közölte az ügyvezető kirgiz államfő. "Várjuk az Orosz Föderáció válaszát" - mondta. Úgy vélekedett, hogy az orosz vezetés kedvező választ adhat a felkérésre, hogy külső katonai erőket vezényeljenek a konfliktus övezetbe. Reményét fejezte ki, hogy az erőfeszítések eredményeképpen sikerül ellenőrzés alá vonni a helyzetet a konfliktus sújtotta övezetben. Hangoztatta, hogy a dél-kirgizisztáni Osban csütörtök este kirobbant zavargások mögött az egykori elnök fivérei állnak. "Ezeknek az emberek nagyon erős az a törekvése, hogy visszatérjenek a hatalomba." Elmondta, hogy a kirgiz hatóságok pótlólagos erőket vezényelnek az ország déli részébe. Elismerte, hogy a az áldozatok száma nagyobb, mint arról a hivatalos szervek beszámolnak. Szerinte humanitárius katasztrófába fordulhatnak az események a térségben, ahol már így is élelmiszerhiány van. A dél-kirgizisztáni helyzet alakulásáról, az ott történt etnikai alapú zavargásokról tárgyalt előzőleg, még péntek este telefonon Vlagyimir Putyin orosz kormányfő és Roza Otunbajeva. A kirgiz ügyvezető államfő szombaton közölte, hogy a Kirgiz Köztársaság megnyitja Üzbegisztánnal szomszédos határát, hogy a nők, gyerekek és az idősek szükség esetén menedékre találjanak a túloldalon. Arról is beszámolt, hogy az üzbég vezetés megerősítette a határvédelmet ezen a határszakaszon, mert egyes üzbég csoportok hajlandóságot éreznek arra, hogy beavatkozzanak a konfliktusba a Kirgíziában élő kisebbségek védelmében. A kirgizisztáni ideiglenes kormány rendkívüli állapotot vezetett be Dzsalálábádban és a szuzaki járásban is. Az intézkedést azzal magyarázták, hogy "egyre nagyobb körzet destabilizálódik". Dzsalálábád alig 60 kilométerre van Kirgizisztán "déli fővárosától", Ostól, amelynek repülőtere szombattól már csak korlátozottan fogad járatokat. Kirgizisztánban eddig is állomásoztak orosz csapatok, Oroszország szerződés alapján használhatja a kanti légitámaszpontot, s az itt szolgáló katonák és családtagjaik védelmére érkeztek ide csapaterősítések is. Moszkvai katonai források szombati nyilatkozata szerint azonban ezeknek az egységeknek megvan a maga feladata, így kizárt, hogy békefenntartókként a konfliktusövezetbe vezényeljék őket.
MTI
3. Zapatero: egységes és erős EU politika kell a gázai blokád ügyében
A soros uniós elnökséget ellátó Spanyolország kormányfője, José Luis Rodríguez Zapatero "egységes és erős" uniós politikát szorgalmazott a Gázai övezet elleni izraeli blokád kapcsán Mahmúd Abbász palesztin elnökkel szombaton Madridban folytatott megbeszélésein. A tárgyalások után tartott sajtóértekezleten Zapatero úgy fogalmazott, hogy az EU-nak ilyen álláspontot kell kidolgoznia a Gázai övezetben történtek, a térségben kialakult humanitárius helyzet kapcsán. Zapatero szerint külügyminisztere, Miguel Ángel Moratinos hétfőn uniós kollégáinak javasolni fogja, hogy "világosan foglaljanak állást a Gázai övezet blokádjának beszüntetése mellett". A hétfői luxembourgi uniós külügyminiszteri értekezlet elé terjesztendő spanyol javaslat "elfogadhatatlannak" és "ellenkező hatást kiváltónak" minősítené a Hamász radikális szervezet által uralt Gázai övezet izraeli blokádját, "még Izrael biztonsági szempontjából is". Az EU ezért "új mechanizmust "sürget a Gázai övezetbe irányuló áruk ellenőrzésére. A miniszterek figyelembe vennék Izrael aggodalmát, hogy a humanitárius szállítmányokkal fegyvereket és egyéb katonai felszereléseket csempészhetnek az övezetbe. Zapatero meggyőződését fejezte ki, hogy az európai országok támogatni fogják Madrid kezdeményezését, akárcsak George Mitchell fehér házi különmegbízott erőfeszítéseit a bizalom helyreállítására Izrael és Palesztina között. Mahmúd Abbász elégedettségét hangoztatta a sajtóértekezleten az EU-nak a Gázai övezettel kapcsolatos "szerepvállalásával és politikai pozíciójával". A palesztin elnök megerősítette, hogy egy éven belül nem kívánja egyoldalúan kikiáltani a palesztin államot, habár megakadtak az Izraellel folytatott béketárgyalások.
MTI
4. Az arab országok az izraeli atomtevékenység elszámoltatását követelik
Az arab országok - Irán támogatásával - csütörtökön követelték, hogy Izrael adjon számot atomerejéről és nukleáris tevékenységét helyezze nemzetközi felügyelet alá. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) bécsi székhelyén Mahmúd el-Amín, a szervezethez delegált szudáni képviselő az arab tagállamok nevében kifejtette, hogy Izrael nukleáris fenyegetést jelent, amit az arab országok elleni agresszív politikája tovább erősít, veszélybe sodorva a közel-keleti térség békéjét és biztonságát. Ali Asgar Szoltaníje, Irán NAÜ-nagykövete úgy vélekedett, hogy Izrael nem hajlandó nemzetközi kötelezettségeket vállalni, és ennélfogva veszélyt jelent az egész világra. A Közel-Keleten egyedül Izraelnek van atomfegyvere, a számítások szerint hozzávetőleg 200 nukleáris robbanótöltettel rendelkezik. A zsidó állam azonban az úgynevezett szándékos kétértelműség doktrínáját követve sohasem erősítette meg vagy cáfolta, hogy vannak-e területén ilyen fegyverek. Az Egyesült Államok tiltakozása ellenére az arab országoknak mindenesetre sikerült elérniük, hogy a NAÜ kormányzótanácsa - 1991 óta először - napirendre tűzze az izraeli atomkapacitással kapcsolatos kérdéskört. Izrael azon országok egyike, amely vélhetően rendelkezik nukleáris fegyverrel, de nem írta alá az atomsorompó-szerződést (NPT). A szerződést aláíró országok azonban a múlt hónapban megállapodtak abban, hogy 2012-ben konferenciát tartanak a tömegpusztító fegyvereknek a közel-keleti térségből való kitiltásáról. A célkitűzés megvalósulása esetén Izrael arra kényszerülne, hogy csatlakozzon az NPT-szerződéshez, és akkor már nem térhet ki nukleáris berendezéseinek a nemzetközi ellenőrzése elől.
MTI
5. Az ENSZ BT megszavazta az Irán-ellenes szankciót
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) szerdán megszavazta az újabb Irán-ellenes szankciókat, a 15 tagállam közül Brazília és Törökország ellene szavazott, Libanon tartózkodott. Ertugrul Apakan, Törökország ENSZ-nagykövete a BT-ben azzal indokolta országa ellenszavazatát, hogy "a diplomáciai és békés megoldásnak nem látja más, életképes alternatíváját". Brazília - Törökországgal együtt - kompromisszumos megoldást dolgozott ki, amelyet azonban a nyugati országok elvetettek. Libanon tartózkodásának hátterében az áll, hogy a bejrúti koalíciónak tagja az Irán támogatását élvező, radikális síita szervezet, a Hezbolláh. Az új szankciókkal Iránt nukleáris programja miatt büntetik. A nyugati országok szerint ugyanis Teherán tudományos programja leple alatt atomfegyverek előállítására készül. Az Irán elleni újabb ENSZ-szankciókról tartott biztonsági tanácsbeli szavazás előtt az Egyesült Államok, Oroszország és Franciaország elutasította azt a javaslatot, amelynek értelmében az iszlám köztársaság reaktor-fűtőelemre cserélné uránkészletének egy részét - közölték Bécsben diplomáciai források. Washington, Moszkva és Párizs szerint ugyanis a Törökország és Brazília által a hasadóanyagok cseréjéről kidolgozott megoldás nyomán Iránnak még mindig elegendő nyersanyaga maradna nukleáris fegyver előállításához. A három hatalom megállapította, hogy Irán új programot kíván kezdeni, amelynek célja az urán magas szintű dúsítottságának elérése. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter már kedden az ecuadori fővárosban úgy nyilatkozott, hogy az iráni nukleáris program ellen beterjesztett, negyedik ENSZ-szankciócsomag minden eddiginél szigorúbb lesz.
Háttér: Feszült USA-török viszony a szankciók elutasítása miatt (Forrás: Globusz.net)
Az, hogy Törökország nem szavazta meg az ENSZ újabb, Irán elleni szankcióit, igen feszültté tette az amerikai-török viszonyt – írja az isztambuli ellenzéki napilap. Ez komoly változásokat hozhat a bilaterális kapcsolatokban, mindannak ellenére, hogy a két ország továbbra is a NATO tagja. Mindennek a következménye az lehet, hogy Washington erőteljesebb kritikával fordul Törökország új közel-keleti politikája felé, vagy pedig felmelegítik a követelést: Ankara ismerje el az örmények 1915-ös, máig tagadott legyilkolását – idézi a lap az USAK nevű think-tank egyik munkatársát, Mehmet Yegint. Bár az Irán elleni szankciók török elutasítása nem Amerikát célozta, mindazonáltal a dolognak lesz folytatása, s annak Törökország meg kell fizesse az árát. Mindezzel együtt Ankara nem tehet mást, neki is be kell tartania a szankciókat – nyilatkozta név nélkül az újságnak egy török diplomata. Most elemezni fogják más országok magatartását, s ennek alapján igyekeznek megtervezni viszonyulásukat. A török diplomácia célja, hogy meggyőzze Iránt: viselkedjen higgadtan, azaz ne hamarkodja el reakcióit az ENSZ BT döntését illetően. A lapnak nyilatkozó Sabri Sayarı, az isztambuli Sabancı Egyetem professzora szerint: a légkör drámaian megváltozott Törökország körül az elmúlt esztendőkben, aminek sok oka van. Ezek elsősorban külpolitikai természetűek, kezdve attól, hogy Ankara megtagadta az amerikai csapatok átengedését török területen az iraki háború során, de ugyanígy rontott a török megítélésen a szembefordulás Izraellel, s most a világ nagyhatalmainak álláspontját megkerülő egyezkedés Iránnal.
MTI
6. Már Afganisztán az Egyesült Államok leghosszabb háborúja
Már a kilencedik éve tartó afganisztáni katonai művelet az Egyesült Államok leghosszabb háborúja - hangzott el az ABC News keddi tudósításában. Az afgán műveletek 104. hónapja tartanak, hosszabb ideje mint a 103 hónapig húzódó vietnami háború (1964-1973), amely mindeddig az amerikai történelem leghosszabb háborúja volt. Az afgán háború rendkívüli támogatottságot élvezett az Egyesült Államokban, amikor 2001 őszén, egy vasárnap elkezdődött. Alig egy hónap telt el a szeptember 11-i, Amerikát ért terrormerényletek után, Bush elnök a közvélemény biztos támogatására számíthatott, amikor légicsapásokat rendelt el Kabul, Dzsalálábád és a tálibok erőssége, Kandahár ellen. "A világ kollektív akaratának támogatását élvezzük" - mondta annak idején némi túlzással George Bush elnök. Az amerikai erők november közepére kiűzték a tálibokat a fővárosból, a hónap végére Kandahár közelébe jutottak, december elején a tálib vezetés onnan is elmenekült, és a tengerészgyalogság bázist létesített a kandahári repülőtér mellett. Az egész rövid hadjáratnak tűnt. A háború egyéves évfordulóján, 2002 októberében Donald Rumsfeld védelmi miniszter a CNN-nek büszkén jelentette ki: a tálibok eltűntek, az al-Kaidának nyoma sincs. Mindezek ellenére a katonai műveletek kezdete után majdnem kilenc évvel az amerikai csapatok még mindig Afganisztánban állomásoznak, és nem látni a háború végét. Az amerikai elnök, a fegyveres erők főparancsnoka utasítására jelenleg az ottani csapatok megerősítése folyik, újabb bonyolult hadműveletek kezdődnek Kandahárnál, és a tálib lázadók is erősítik soraikat. Az afgán háborúban elesett amerikai katonák száma nemrégen lépte át az ezres mutatót; az utóbbi két napban a koalíciós erők újabb 15, köztük 11 amerikai katonája vesztette életét. A vietnami háborúban több mint 50 ezer amerikai katona halt meg, ekkora veszteségre Afganisztánban senki nem számít.
7. Németország eddigi legnagyobb takarékossági programját fogadta el a kormány
Az ország háború utáni történetének legnagyobb takarékossági programját fogadta el hétfőn a német kormány. A 2014 végéig előirányzott megtakarítások mértéke megközelíti a 90 milliárd eurót. A rekordméretű államadósság miatt a konzervatív-liberális koalíció maratoni ülésen úgy döntött, hogy 2015-ig csaknem 90 milliárd eurót kell megtakarítani, ebből 11,2 milliárdot már a jövő évben, 19,2 milliárdot pedig 2012-ben. Ehhez hasonló nagyságú, "történelmi" takarékossági programot eddigi történetében még nem irányzott elő a szövetségi köztársaság. A röviddel korábbi értesülések még mintegy 50 milliárd eurós megtakarításról szóltak. A részleteket rendkívüli sajtóértekezletén Angela Merkel kancellár, a konzervatív CDU elnöke ismertette, aki a szükséges takarékoskodásról szólva több, mint 80 milliárd eurót említett. A koalíciós partner liberális FDP elnöke, Guido Westerwelle alkancellár és külügyminiszter ugyanakkor már csaknem 90 milliárd euróról beszélt, 2013-ra 24,7 milliárdos, 2014-re pedig több mint 30 milliárdos megtakarítást helyezve kilátásba. Mivel a takarékosság elsősorban a szociális területeket érinti, a Németországra évek óta jellemző társadalmi béke felbomlása fenyeget. Az ellenzéki pártok és a szakszervezetek máris bejelentették, hogy országos tiltakozó megmozdulásokat szerveznek. A rendkívül szigorú takarékossági kényszert Angela Merkel kancellár a növekvő eladósodással, az államadósságok csökkentésére való alkotmányos kötelezettséggel, a görög-, illetve az euróválság válság tanulságaival, az európai uniós stabilizációs egyezmény betartásának követelményeivel és általánosságban azzal indokolta, hogy az ország csak annyit költhet, amennyit bevételei megengednek. A koalíciós partnerrel együtt utalt arra, hogy Németország az elmúlt években lehetőségei felett élt. Az elhatározott takarékossági programnak - mint hangsúlyozta - Németország számára nincs alternatívája. A kancellár elengedhetetlennek nevezte a csomagtervet, amelynek központi eleme a kiadások csökkentése, nem pedig az adóemelés. Úgy értékelte, hogy a terheket sikerült egyenlően elosztani az állampolgárok, illetve a gazdaság szereplői között. Merkel kijelentette: Európa legerősebb gazdaságaként Németország a drasztikus takarékossági intézkedésekkel példát kíván mutatni a többi európai uniós tagállamnak is. Az ellenzéki pártok és a szakszervezetek szinte azonnal elutasították a drasztikus takarékossági csomagot, azzal érvelve, hogy az a szegények terheit növeli, a gazdagokat pedig tovább kíméli.
