Ízelítő: megkezdődtek a kirgiz választások, a kanadai a G20-es csúcs nem kecsegtet komoly eredménnyel, Medvegyev látogatást tett az Egyesült Államokban, Obama kirúgta afganisztáni főparancsnokát - csapatkivonás jövő nyáron, Fehéroroszország megcsapolja az európai gáztranzitot.
1. Kirgizisztánban megkezdődött a népszavazás
Megkezdődött az új alkotmányról tartott népszavazás Kirgizisztánban, amelyet az ideiglenes vezetés kulcsfontosságúnak tart a közép-ázsiai köztársaság déli részében a kirgizek és az üzbég kisebbség között nemrégiben kitört véres összetűzések után. Megerősítették a biztonsági intézkedéseket, mindenekelőtt Os városában, amely a júniusi összetűzések központja volt. Mintegy 2,5 millió szavazásra jogosultat várnak az urnákhoz, hogy véleményt mondjon az új alaptörvényről, amely jelentősen csökkenti az elnöki jogköröket a parlament javára, elkerülendő, hogy egy kézben összpontosuljon a hatalom. A szavazóhelyiségek helyi idő szerint 8 órakor (közép-európai idő szerint 4 órakor nyíltak meg, és 20 órakor (16 óra) zárnak, az első eredményeket hétfőre várják. A választások előtt feloldották az etnikai villongások miatt korábban elrendelt kijárási tilalmat Kirgizisztán déli részén. A döntést az ideiglenes kormány belügyminiszter-helyettese jelentette be a televízióban. Közölte, hogy a lakosság általában a rendelkezés meghosszabbítását kérte. Az utakon létesített ellenőrző posztokat ugyanakkor továbbra is fenntartják Os városában és környékén, és néhány helyen megerősítették a rendfenntartó erőket. Roza Otunbajeva, az átmeneti kormány feje pénteken kijelentette, nem zárható ki, hogy a népszavazás után a déli területen ismét bevezetik a kijárási tilalmat. A kirgizek és az üzbég kisebbség között június közepén kirobbant összetűzéseknek az egészségügyi minisztérium legutóbbi adatai szerint 275 halálos áldozatuk volt, de a valós számuk megfigyelők szerint elérheti a kétezret is. 2200-an fordultak orvosi segítségért, és néhány tucatnyira rúg az eltűntek száma. 1386 házat gyújtottak fel. Az ENSZ humanitárius segítségnyújtást koordináló hivatala (OCHA) tudomása szerint még legalább 15 ezer kirgizisztáni menekült tartózkodik a szomszédos Üzbegisztánban. Az 5,3 millió lakosú Kirgizisztán mintegy 2,5 millió választásra jogosult állampolgárának az ország új alkotmányáról kell döntenie, amely jelentősen korlátozná az államfő jogköreit a parlament javára. A választók fő dilemmája az, hogy elmenjenek-e szavazni a helyzet jobbra fordulása érdekében, vagy maradjanak otthon, nem bízva ebben. A voksolás tisztaságán 186 megfigyelő fog őrködni, akik 31 országból érkeztek. 17 országból csaknem 100 újságíró akkreditáltatta magát az eseményre. A belügyminisztérium közlése szerint csaknem 8 ezer rendőr és 7,5 ezer önkéntes - választókörzetenként 2-4 fős osztagok - fog vigyázni a rendre.
2. G20 – ötletek, kevés eredmény
Nem várható lényeges előrehaladás a globális pénzügyi rendszer rendbetételére tett javaslatok többségében a G20-ak torontói tanácskozásán. A G20-ak az előző, tavaly szeptemberi pittsburghi csúcstalálkozójukon a pénzpiaci reformok bevezetésének menetrendjét fektették le. Három alapelvet fogalmaztak meg: minden egyes piaci résztvevőt, minden egyes pénzügyi terméket és minden egyes piacot elegendő és megfelelő mértékben ellenőrizni kell. Több reformjavaslat bevezetése azonban viták kereszttüzébe került és emiatt késedelmet szenved, illetve kérdésessé vált. A főbb vitatott témakörök közé tartozik a banki saját tőke mértéke. Az újabb krízishelyzetek elkerülése érdekében a bankoknak jobb szerkezetű és nagyobb saját tőkével kellene rendelkezniük. A pénzintézeteknek eredményes gazdálkodás idején kockázati alapot is képezniük kellene. A G20 nagy pénzügyi központjainak 2011-re kellene bevezetniük a Bázel II szabályozás saját tőke arányára vonatkozó előírásait. A kérdéskörben a legnagyobb vita a hitelkockázati tényezők súlyozása körül alakult ki, amely hátráltatja a megegyezést. Erőteljes ellenállást fejt ki maga a pénzügyi lobby is, a hitelek szűkítésével és a költségek emelkedésével fenyegetőzve. Pénzügyi szakértők és jegybankok már dolgoznak a Bázel III szabályozás még szigorúbb rendelkezésein is, amelynek tőke- és likviditási előírásait 2012 végére kellene bevezetni. Jelenleg azonban úgy tűnik a reformintézkedéseket csak "felvizezett" formában és jelentős késéssel vezethetik be. A következő G20 csúcson, az idén novemberben Szöulban, talán már sikerül az elnagyolt keretfeltételekben megegyezésre jutni. Megoszlanak a vélemények a bankadóról is: egyes vezető fejlődő országok: Brazília, vagy India, de Kanada és Ausztrália is elutasítják a bankadó és a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adó bevezetését. Berlin, Párizs és London viszont egységfrontot alkotott a kérdésben és a bankadó önálló bevezetése mellett foglal állást. A pénzügyi tranzakciókra Németország által javasolt adó globális szintű bevezetésének esélye gyakorlatilag nulla. a G8 csúcson mindezekről szó sem esett. A fejlődő országok vezetői a világgazdaság növekedésének fellendítése iránti elkötelezettségüket hangoztatták ugyan, de nem rejtették véka alá az államháztartási hiány csökkentésével kapcsolatos nézetkülönbségeiket. Az állam- és kormányfők egész nap meggyőző nyilatkozatokat tettek a világgazdasági növekedés fellendítése iránti elkötelezettségüket bizonyítván. A G20 azonban nem hagyhatta figyelmen kívül a növekedés fenyegető egyik legnagyobb veszélyt, az államháztartási hiány könyörtelen növekedését a világ legnagyobb gazdaságaiban. A kanadai házigazda azt szeretné, hogy az államháztartási hiány csökkentése legyen a vasárnap elfogadásra kerülő záróközlemény egyik legfontosabb pontja. Stephen Harper miniszterelnök azt szeretné elérni, hogy a G20 országai "2013-ig a felére csökkentsék az államháztartási deficitet, és kezdjék meg csökkenteni - 2016-ig - az adósságnak a hazai össztermékhez viszonyított arányát". Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter szerint a csúcstalálkozónak elsősorban a gazdasági növekedésre kell összpontosítania. "Európa egyes részeit" és Japánt illetően megjegyezte: "még nem láttak ezen országok részéről egységes politikát, amely meggyőzné a világot arról, hogy belső kereslet okozta erőteljesebb növekedés lesz ezekben az országokban". Nicolas Sarkozy francia elnök szerint azonban van egyfajta konszenzus. "Azt mondjuk, egyeztetve kell előkészíteni a válságból kivezető forgatókönyveket. A G8 tárgyalóasztalánál nincsen egyetlen tárgyalófél sem, amely kétségbe vonta volna az eladósodás és a deficit csökkentésének szükségességét, s azt, hogy ezt az egyes országok helyzetének figyelembe vételével, pragmatikusan tegye.
Fontos fejlemény, hogy a csúcsot megelőzőena kínai központi bank bejelentette, hogy rugalmasabb árfolyampolitikát vezet be, de nincs szó a jüan nagyszabású felértékeléséről. Kínai vezetők korábban ígéretet tettek az árfolyamreformra, de - mind mondták - a változtatások fokozatosak lesznek.A jegybanki közlemény leszögezte, hogy semmi sem indokol nagy változásokat az átváltási árfolyamban, és megismételte, hogy a bank továbbra is a már bejelentett árfolyamsávon belül lebegteti a jüant. 2008 nyara óta a jüan gyakorlatilag a dollárral együtt mozog, hogy növelje a kínai gyártók versenyképességét a visszaesett kereslet közepette. Az Egyesült Államok és más országok azóta nyomást gyakorolnak Pekingre a szerintük túlzottan leértékelt jüan árfolyamának változatása érdekében.Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnöknek várhatóan állást kell foglalnia a kérdésben a fejlett és fejlődő országok (G20) június 26-27-i torontói csúcstalálkozóján.Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója szombaton üdvözölte kínai jegybank bejelentését, amely szerinte növelni fogja mind a kínaiak jövedelmét, mint a belföldi beruházásokat.Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter a bejelentést üdvözölve a döntés "határozott megvalósítását" szorgalmazta, amely szerinte kedvezően járulna hozzá az erős és kiegyensúlyozott világgazdasági növekedéshez. Li Tao-kuj (Li Daokui), a kínai jegybank tanácsadója elmondta, hogy a felértékelés szerény lesz, és nem zárható ki a leértékelés sem, ha az euró árfolyama meredeken zuhanna a dollárhoz képest. A szakértő szerint a bejelentéssel egyben az Egyesült Államoknak akartak üzenni, hogy hagyjanak fel a kölcsönös egymásra mutogatással.
G-20 egyéb
A G-20 vezetőinek csúcstalálkozója elleni tüntetésen szombaton randalírozók Torontóban összecsaptak a rendőrökkel. A szakadó esőben több ezer békésen menetelő tüntető közül feketébe öltözött, maszkos randalírozók törtek ki, felgyújtottak egy rendőrautót, baseballütőkkel betörték egy bank, egy étterem és több üzlet, valamint a rendőrség ablakait. Előzőleg a rohamrendőrök visszaszorították tüntetők egy csoportját, akik megpróbáltak áthatolni a G20 csúcstalálkozója helyszíne körül emelt kordonon. A mentők szóvivője szerint legalább hárman megsebesültek. A szombati tüntetés szervezői 10 ezer résztvevőre számítottak, de csak mintegy 5000-en jelentek meg. A tüntetők a csúcstalálkozó költségeit kifogásoló jelszavakat skandáltak és szegények védelmét sürgették. A rendőrség elmondta: szombat délutáni adatok szerint június 18-a óta összesen 40 embert vettek őrizetbe a csúcstalálkozóval kapcsolatban. A rendre becslések szerint Kanada minden részéből Torontóba vezényelt 19 ezer rendfenntartó vigyáz. A csúcstalálkozó biztonsági költségeit több mint 900 millió dollárra becsülik.
3. G8: afgán hadviselés és szegénység elleni harc
Az afgán hadseregnek "öt éven belül" eredményt kell elérnie, hogy nagyobb felelőssége lehessen az ország biztonságának szavatolásában - fogalmaztak a hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország (G8) vezetői a kanadai Huntsville-ben tartott csúcstalálkozójukon szombaton. A júliusban tartandó Kabul-konferencia nagy lehetőséget ad majd az afgán kormány számára, hogy ismertesse a terveit és bizonyítsa, hogy jelentős eredményeket ért el - áll a G8 vezetőinek zárónyilatkozatában. "Maradéktalanul támogatjuk a nemzetközi biztonsági erőkben (ISAF) részt vevő államok által áprilisban elfogadott átmenet stratégiáját, csakúgy, mint az afgánok közötti nemzeti megbékélési és reintegrációs folyamatért folyó erőfeszítéseket" - áll a nyilatkozatban.
Fokozni kell a szegénység elleni küzdelmet, különben nem teljesíthetők az ENSZ által kitűzött célok - áll a legfejlettebb ipari államokat és Oroszországot tömörítő G8 csoport pénteki, kanadai találkozójának nyilvánosságra került zárónyilatkozat-tervezetében. A dokumentum szerint a Nyolcak vállalják, hogy a jövőben többet tesznek egyebek mellett a gyermekhalandóság csökkentéséért. "Évente közel 9 millió gyerek hal meg ötéves kor alatt" - áll a nyilatkozat-tervezetben. Ígéretük szerint ennek csökkentése érdekében dollár milliárdokat mozgatnak meg, pontos összeget azonban nem tartalmaz a kiszivárgott dokumentum. Az ENSZ 2000-ben elfogadott, Millenniumi Fejlesztési Célok elnevezésű akciótervében a világszervezet 189 tagállama elkötelezte magát egyebek között amellett, hogy 2015-re a felére csökkentik a napi egy dollárnál kevesebből élők és az éhínségtől szenvedők arányát, az öt év alatti gyermekhalandóság arányát pedig 2000-hez képest az egyharmadára szorítják vissza. 2005-ben a G8 csoport vállalta, hogy öt éven belül 50 milliárd dollárt fordít a legszegényebb országok támogatására, hogy megvalósuljanak az ENSZ millenniumi céljai. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke nemrégiben elismerte, hogy a G8 nem teljesítette a vállalást; "Őszintén meg kell mondani, hogy nem sikerül tartani a menetrendet" - mondta Barroso. A pénteki csúcs házigazdája, Kanada a tanácskozás napirendjére elsősorban a gyerekhalandóság visszaszorításának ügyét emelte be. Az ENSZ számításai szerint 24 milliárd dollárra van szükség ahhoz, hogy a kétharmados csökkentés 2015-re teljesüljön. A csúcson várhatóan nem jön össze ekkora összeg. Kanada várhatóan 1 milliárd dollárt ajánl fel, Bill Gates, a Microsoft alapítója pedig korábban 1,5 milliárd dolláros felajánlást tett. A találkozót Muskokában, egy kisvárosban tartják Torontótól nagyjából 300 kilométerre. A tanácskozást követően, szombaton Torontóban elkezdődik a G8 szerepét lassan átvevő G20 csoport kétnapos csúcstalálkozója, amelyen elsősorban a világgazdasági válság leküzdése lesz a téma.
4. Medvegyev Amerikában
Sikerült a kapcsolatok "újraindítása" az egykori hidegháborús ellenfelek között - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök, aki gazdasági témákról és a látványosan javuló kétoldalú diplomáciai kapcsolatokról tárgyalt a Fehér Házban Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel. Ez kettejük hetedik találkozója azóta, hogy Obama elnöki megbízatása megkezdődött. Az ovális irodában tartott megbeszélésen részt vett Hillary Clinton külügyminiszter is. Délutáni közös sajtótájékoztatójukon Obama elismerte, hogy egyes területeken vannak nézeteltérések - erre az Oroszország és Grúzia közötti feszültséget hozta fel példának -, de ezekkel az ellentétekkel "őszintén foglalkoztak". Medvegyev egy kérdésre megismételte: Oroszország nem tervezi békefenntartók küldését Kirgizisztánba. Az amerikai elnök bejelentette: fokozni fogják az együttműködést a hírszerzés és a terrorizmus elleni küzdelem területén, és azon vannak, hogy erősödjenek a gazdasági kapcsolatok a két ország között. Washington támogatni fogja Moszkva törekvését, hogy felvegyék a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) - közölte. Oroszország odatartozik - jelentette ki. Medvegyev reményét fejezte ki, hogy a tagság ügye szeptember végére megoldódik. A két politikus együtt töltötte a délután jó részét, s közben ellátogattak az amerikai kereskedelmi kamarába is. A fehér házi megbeszélés után Obama és Medvegyev Arlingtonba menet meglepetésre beugrott ebédelni egy hamburgersütőhöz, ahol a vendégek megéljenezték őket. Ez a Ray's Hell Burger nevű étterem lehet Obama egyik kedvenc helye, mert már Joe Biden alelnököt is elvitte oda.
Dmitrij Medvegyev egyébként kedden a kaliforniai San Franciscóban kezdte meg egyesült államokbeli látogatását, amely során fő figyelmét a fejlett technológiák és az innováció terén folytatandó együttműködésnek óhajtja szentelni. Medvegyevet Arnold Schwarzenegger kaliforniai kormányzó üdvözölte a nyugati partvidéki amerikai nagyvárosban, különösen nagyra értékelve a vendég látogatását. Az orosz államfő hangsúlyozta: útjának célja, hogy látogatása eredményeként teljes értékű kapcsolatok jöjjenek létre a csúcstechnológiát alkalmazó amerikai vállalatok és az orosz fél között. Schwarzenegger javasolta Medvegyevnek, hogy állítsanak fel egy közös kereskedelmi bizottságot, amely segíthetné a már amúgy is gyorsan növekvő orosz gazdaság fejlődését. Medvegyev üdvözölte a javaslatot, emlékeztetve arra, hogy Kalifornia gazdasági értelemben az egyik legfejlettebb amerikai szövetségi állam. Az orosz vezetők közül elsőként látogat el Medvegyev a San Francisco környéki Szilícium-völgybe, amelynek mintájára a Moszkva melletti Szkolkovóban szándékoznak létrehozni innovációs központot. Medvegyev az amerikai innovációs és csúcstechnológiai tevékenység vívmányaival óhajt megismerkedni egyesült államokbeli látogatásnak első szakaszában. Az orosz államfő találkozik többek között a Twitter, a Cisco, az Apple vezetőivel és esetleg a Google főnökeivel is: a Google ugyanis részt vesz majd Szkolkovo felügyelő bizottságában. Végül még szerdán felkeresi a Stanford egyetemet, ahol a társadalmi, tudományos és üzleti körök képviselőivel találkozik. Medvegyev látogatása második napján, csütörtökön tárgyal Barack Obama amerikai elnökkel Washingtonban.
5. Megnőtt az európai kokainfogyasztás
A világ 88 milliárd dolláros kokainpiacának súlypontja egyre inkább Európára tevődik át, ami komolyan destabilizálja a nyugat-afrikai tranzitországokat, miközben az előállított kokain összmennyisége csökkent - derült ki egy ENSZ-jelentésből. Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) szerdán kiadott éves drogjelentésében egyebek között arról számolt be, hogy az Andok országaiból induló kokainkereskedelem Észak-Amerikából Európa felé tolódik. Az európai kokainfogyasztók száma az utóbbi évtizedben megduplázódott, és nagyjából ugyanannyit költenek szenvedélyükre, mint az amerikaiak. Ez a tendencia az illegális szerhasználat terjedése mellett egyéb problémát is okoz, például azt, hogy az Európába irányuló kábítószer-kereskedelem miatt számos, tranzitországként működő nyugat-afrikai állam kormánya korrumpálódik, ami a régió destabilizálódásához is vezet. A kokain egy jelentős része az Andok országaiból Nyugat-Afrikán keresztül jut el az öreg kontinens 4 millióra becsült fogyasztójához, és ma már mintegy 34 milliárd dollár értékű piacot jelent, közel akkorát, mint amekkora az észak-amerikai. A világszervezet drog- és bűnügyi hivatalának Peruval és Ecuadorral foglalkozó megbízottja elmondta, hogy a perui helyzet komoly aggodalomra okot. Míg ugyanis korábban Kolumbia számított a kokacserje-termesztés igazi hazájának, addig 2009-ben Peru átvette tőle ezt a címet, az Andok régió össztermelésének 45,5 százalékát produkálva. Kolumbia "csupán" 39,9 százalékát adja a régió kokalevél-termesztésének. A Dél-Amerikában őshonos növény termesztésében eddig világelsőnek számító Kolumbiában elsősorban a biztonsági intézkedéseknek és az Álvaro Uribe leköszönő elnök által szorgalmazott kábítószer-ellenes kampányoknak köszönhetően csökkent a kokacserje termesztése.
Háttér: A nemzetközi bűnbandák ma már geopolitikai tényezők, további információ itt:
http://geopoly.blog.hu/2010/06/18/a_nemzetkozi_bunbandak_mar_geopolitikai_tenyezok
6. Obama menesztette az afganisztáni erők főparancsnokát
Barack Obama amerikai elnök szerdán a Fehér Házban bejelentette, hogy elfogadta az afganisztáni szövetséges haderő főparancsnokának lemondását. Obama azután kényszerült ilyen döntésre, hogy Stanley McChrystal tábornok gúnyos és sértő kifejezésekkel illette a kormányzat egyes tagjait egy interjúban. Az elnök azt mondta: nehéz szívvel hozta meg döntését, de ez volt a helyes lépés az afganisztáni küldetés sikere érdekében. Egyúttal bejelentette: az új afganisztáni főparancsnok David Petraeus tábornok, az amerikai középső parancsnokság vezetője lesz. Obama hangsúlyozta: személycseréről, de nem az afganisztáni stratégia megváltozásáról van szó. Az Egyesült Államok nem távozik Afganisztánból, folytatja a küzdelmet a tálibok ellen - szögezte le. Méltatta, hogy McChrystal tábornok mindig lelkiismeretesen végrehajtotta utasításait, azt mondta, csodálja őt eddigi szolgálataiért. Az ország egyik legkiválóbb katonája volt az utóbbi kilenc évben az iraki és afganisztáni háborúban - jelentette ki, de hozzátette: a főparancsnok nem állíthat olyan példát, amelyet a tábornok a lapinterjúban tapasztalt magatartásával mutatott. "Ez aláaknázza a hadsereg feletti polgári ellenőrzést, amely a demokratikus rendszerünk lényegéhez tartozik" - fogalmazott. McChrystal aznap reggel mintegy 20 perces találkozón egyeztetett Obamával és személyesen kért bocsánatot megjegyzéseiért, majd a délelőtti afganisztáni háborús tanácskozáson a Fehér Házban már nem is vett részt. Az 55 éves McChrystal tábornok, akit Obama személyesen választott ki tavaly az afganisztáni hadműveletek irányítására, reggel találkozott Robert Gates védelmi miniszterrel és Mike Mullen tengernaggyal, a vezérkari főnökök vezetőjével is, utóbbiak is elítélték a tábornok nyilatkozatát. McChrystal tábornok egy magazinnak adott riportban felfedte, hogy ő és környezete korábban méltatlan, gúnyos hangnemben beszélt Obama elnökről és tanácsadóiról.
A washingtoni kormányzat a döntés előtt, vasárnap megerősítette, hogy jövő nyáron megkezdődik az amerikai csapatok kivonása Afganisztánból, s ezzel a céldátummal egyetért a katonai vezetés is. Rahm Emanuel, a Fehér Ház személyzeti főnöke egy tévéműsorban leszögezte, hogy az amerikai elnök által kijelölt csapatkivonási határidő - 2011 júliusa - nem fog változni, s mindenki egyetért ezzel a dátummal. Hangsúlyozta, hogy ezt a határidőt nemcsak a politikai, de a katonai vezetés is helyesli, beleértve Robert Gates védelmi minisztert, Michael Mullent, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét és David Petraeus tábornokot, az Irakban és Afganisztánban állomásozó amerikai erők parancsnokát.
7. Fehéroroszország megcsapolja az európai gáztranzitot
Fehéroroszország megkezdte a területén át Európába szállított orosz gázmennyiség megcsapolását - jelentette be kedden Uladzimir Szemaska miniszterelnök-helyettes. "Utasítást adtunk a gáz megcsapolására, hogy támogassuk a fehérorosz gázellátó rendszert" - közölte Szemaska a Sztolicsnoje Televigyenije televízióban. A miniszterelnök-helyettes szerint erről levélben tájékoztatták a Gazprom orosz gázipari vállalatot is. Az Európai Unió bejelentette: a gázszállítás csökkentése Litvániát, Lengyelországot és Németországot érintette. Oroszország nem erősítette meg, hogy csökkent volna a Fehéroroszországot elhagyó gáz mennyisége. "Ez nagyon rossz jel az állampolgárainknak" - mondta Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, miután Moszkvában találkozott Szergej Smatko orosz energetikai miniszterrel. A Gazprom hétfőn 15 százalékkal csökkentette a Fehéroroszországnak szállított gáz mennyiségét. A két ország mintegy 200 millió dolláron vitatkozik, amelyet Moszkva az elfogyasztott gáz, Minszk pedig a tranzit díjaként követel partnerétől.
8. Komorowski a lengyel elnökesélyes már 2011-ben megkezdené a lengyel csapatok kivonását Afganisztánból
A lengyelek július 4-re halasztották a döntést, hogy megválasszák új elnöküket a liberális Bronislaw Komorowski és a konzervatív Jaroslaw Kaczynski közül, miután a két politikus fej fej mellett végzett a választás vasárnapi első fordulójában. Bronislav Komorowski ideiglenes államfő, a kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform jelöltje a voksok 41,22 százalékát szerezte meg, míg a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság párt vezetőjeként induló Jaroslaw Kaczynski 36,74 százaléknyi szavazatot kapott. A baloldal jelöltje, a szociáldemokrata Grzegorz Napieralski ugyanakkor meglepetésre igen erős, 13,7 százalékos eredménnyel végzett mögöttük, így a második forduló kimenetele elemzők szerint nagyrészt a fiatal baloldali jelölt támogatóinak döntésétől függ majd, illetve a részvételi arány alakulásától. Ami ez utóbbit illeti, az első fordulóban az arra jogosultak 54,85 százaléka ment el szavazni, s ez jóval magasabb az öt évvel ezelőtti, 49,7 százalékos első fordulós részvételi arányánál. Akkor Donald Tusk, a PO elnöke és Lech Kaczynski, Varsó akkori főpolgármestere voltak a legfőbb esélyesek, s végül szoros versenyben az utóbbi győzött a második fordulóban. Bronislaw Komorowski ügyvezető lengyel elnök, az elnökválasztás második fordulójának résztvevője kedden közölte: megválasztása esetén már 2011-ben megkezdi a lengyel csapatok kivonását Afganisztánból. Varsói sajtóértekezletén azt mondta, hogy 2011-ben indulhatna meg a katonák hazavezénylése, és elnöki hivatali időszaka alatt befejeződne a csapatkivonás. Afganisztánban 2600 lengyel katona teljesít szolgálatot. Az ázsiai országban eddig a lengyel kontingens 17 tagja vesztette életét. Komorowski megnyerte az elnökválasztás első fordulóját, de nem abszolút többséggel. A július 4-i második fordulóban Jaroslaw Kaczynski volt miniszterelnökkel, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság vezetőjével kell megmérkőznie a legmagasabb közjogi méltóság tisztéért. Lengyelországban az államfő egyben a hadsereg főparancsnoka is. Komorowski már korábban is állást foglalt a lengyel csapatok hazahívása mellett, de kivonási időpontokat nem említett. Az elnökválasztás első fordulóját követő napon, hétfőn Afganisztánba repült, és meglátogatta az ott szolgálatot teljesítő lengyel katonákat. Keddi sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a fegyveres erők főparancsnokaként tett látogatást Afganisztánban, és tagadta, hogy a baloldali szavazók megnyerése érdekében, választási kampánycélokból állt volna ki a csapatkivonás mellett.
