Ízelítő: folytatódnak a megszorítások Európában, Merkel és Sarkozy európai gazdasági kormányt akar, Izland megkezdi a EU-felvételi tárgyalásait, az amerikai védelmi miniszter szerint Irán több száz rakétával támadhat Európára, az ENSZ szerint Afganisztánban nem javul a biztonsági helyzet, tovább zuhan Barack Obama népszerűsége.
1. Merkel kitart a drasztikus takarékossági program mellett
Elutasította a kormány által elhatározott drasztikus takarékossági program módosítását a német kancellár. Szokásos hétvégi videóüzenetében Angela Merkel szembeszállt a 2014 végéig összesen 86 milliárd eurós megtakarítást előirányzó takarékossági csomagot ért bírálatokkal. Az ország háború utáni történetének legszigorúbb takarékossági programját szinte minden oldalról kritizálták, és bírálatokat fogalmaztak meg azzal szemben a kancellár pártja, a konzervatív CDU egyes magas rangú politikusai is. A takarékossági csomag különösen szociális téren irányoz elő megszorításokat. Csökkenti a tartós munkanélkülieknek eddig nyújtott támogatásokat, továbbá az úgynevezett szülői segélyt, ami a munkából átmenetileg kimaradó, gyermeküket otthon velő szülőknek jár. De "kemény kezűek" voltak a program készítői a bankokkal, az energetikai vállalatokkal, továbbá a légitársaságokkal szemben is, számukra különböző új adók, illetve illetékek befizetését irányozva elő. A legtöbb bírálat Merkelt az ellenzék részéről a program "szociális kiegyensúlyozatlansága" miatt érte, és ehhez csatlakozott néhány konzervatív politikus is. Az ellenzéki pártokkal együtt ők is azt követelték, hogy emeljék meg a legjobban keresők jövedelemadóját, és felmerült az egyes termékek, illetve szolgáltatások esetében a korábbi nagykoalíciós kormány által csökkentett áfa újbóli megemelése is. A kancellár hétvégi üzenetében ezt elutasította, ugyanakkor visszautasította a legnagyobb energetikai vállalatok fenyegetéseit is. A szóban forgó konszernek - köztük az E.ON, az RWE, a Vattenfall és az EnBW - ugyanis szombaton azzal fenyegetőztek, hogy a alkotmánybíróságnál támadják meg a programban foglaltak őket érintő, általuk alkotmányellenesnek tartott előirányzatát. A takarékossági csomag ugyanis azt tartalmazza, hogy a legtekintélyesebb energetikai konszerneknek egyfajta "fütőelemadó" elnevezéssel 2011-től évente összesen mintegy 2,3 milliárd eurót kellene befizetniük az államkasszába. Üzenetében Merkel megerősítette, hogy a G20 országcsoport közelgő csúcskonferenciáján minden tőle telhetőt elkövet egy globális pénzpiaci tranzakciós adó elfogadtatásáért. A pénzpiacoknak, illetve azok szereplőinek is ki kell venniük részüket a válságkezelésben - hangoztatta a kancellár.
2. Izland megkezdi az EU-csatlakozási tárgyalásokat
Úgy döntöttek az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői, hogy az EU megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Izlanddal. Ezt diplomáciai forrásból jelentették be az uniós csúcstalálkozó helyszínén, Brüsszelben. Izland várhatóan Horvátország után csatlakozik majd, 29. tagállamként.
3. Uniós gazdasági kormány felállításában állapodott meg Sarkozy és Merkel
A nemzetközi pénzügyi válság, illetve az euróválság kezelése érdekében a német kancellár és a francia elnök hétfőn egyfajta európai gazdasági kormány felállításában állapodott meg. Angela Merkel kancellár és Nicolas Sarkozy szerint rendkívüli helyzetekben a 27 tagállamnak együttesen kell eljárnia. Nicolas Sarkozy hétfő délután érkezett néhány órás berlini látogatásra, hogy vendéglátójával, Angela Merkellel egyeztessen az unió küszöbönálló csúcstalálkozójáról, valamint az EU, illetve ezen belül az euróövezet előtt álló stabilizációs feladatokról. A találkozó kedvezőtlen előjelek közepette kezdődött. A német kormány szóvivője ugyanis közvetlenül a két vezető tanácskozása előtt megerősítette: Merkel nem enged a "27-ből", ragaszkodik ahhoz, hogy a gazdasági és pénzügyi politika összehangolásában az Európai Unió valamennyi tagállama vegyen részt. Nicolas Sarkozy ugyanakkor korábban egy olyan, úgynevezett európai gazdasági kormányt követelt, amelyben csak az euróövezet tagállamai működnének közre. Értesülések szerint ezzel összefüggésben egyfajta kompromisszum született. Merkel kancellár korábbi elkötelezettségét igazolta az az állásfoglalás, amely szerint a szóban forgó, a pénzügyi válság kezelésére hivatott gazdasági kormányban az unió valamennyi tagállamának részt kell vennie. Ezzel szemben Sarkozy álláspontja diadalmaskodott annak leszögezésében, hogy - szükség esetén - az euróövezet 16 tagállamának kell minderről tárgyalnia. A két vezető egyetértett abban: a jövőben átmenetileg meg kell vonni a szavazati jogot azoktól a tagállamoktól, amelyek rendszeresen megsértik a maastrichti szerződés 3 százalékos költségvetési deficitkritériumát. A francia elnök németországi látogatására eredetileg egy héttel korábban került volna sor, Berlin azonban a vizitet alig néhány órával Sarkozy érkezése előtt lemondta. A német kormány azon a napon fogadta el az ország háború utáni történetének legdrasztikusabb takarékossági programját, amit a francia államfő a diplomáciában szokatlan módon bírált. Sarkozy úgy vélte, hogy mindenfajta takarékossági program a gazdasági növekedést fékezi. Berlin a bírálatot visszautasította, azt hangoztatva, hogy a takarékosság elkerülhetetlen, de nem feledkezett meg a növekedés ösztönzőiről sem. Sarkozy mostani látogatásának előestéjén szakértők úgy foglaltak állást: az unió, illetve az euróövezet jövője érdekében elengedhetetlen, hogy Berlin és Párizs közös nevezőt találjon, és ismét vállalja az unió motorjának - általuk betöltött - korábbi szerepét.
4. ENSZ: nem javul az afganisztáni biztonsági helyzet
Nyomasztó képet festett az afganisztáni biztonsági helyzetről az ENSZ-főtitkár szombaton közzétett jelentése, amely szerint ugrásszerűen emelkedett az út mentén elhelyezett pokolgépekkel végrehajtott robbantások száma, és nagymértékű növekedés következett be az afgán tisztviselők elleni merényletek számában is. A Ban Ki Mun által az ENSZ Biztonsági Tanácsához benyújtott jelentés megállapítja, hogy Afganisztán általános biztonsági helyzete nem javult az ENSZ-főtitkár legutóbbi, márciusi jelentése óta. Az ENSZ-jelentés megállapításai ellentmondani látszanak az amerikai hadügyminisztérium elmúlt heti állításainak, melyek szerint Afganisztánban lassú, de állandó javulás mutatkozik a biztonsági helyzetben.
5. USA: Irán több száz rakétával támadhatja meg Európát
Irán rendelkezik a szükséges képességekkel ahhoz, hogy "több tucat, vagy akár több száz" rakétával indítson támadást Európa ellen - mondta Robert Gates amerikai védelmi miniszter. A Fehér Ház még szeptemberben úgy döntött, hogy a nagy hatótávolságú iráni rakéták elhárítására képes közép-európai rakétavédelmi rendszer kiépítése helyett inkább a rövid és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták elleni védelmet helyezi előtérbe. Gates egy szenátusi meghallgatáson közölte: többek között azért vizsgálták felül korábbi rakétavédelmi elképzeléseiket, mert az újabb hírszerzési adatok alapján ráébredtek: "ha Irán támadást indítana Európa ellen, akkor nem pusztán egy-két, vagy néhány rakétáról lenne szó". Az amerikai védelmi miniszter úgy véli, hogy a tengeri és szárazföldi bázisú elhárító rendszert 2020-ra működőképessé kell tenni, hogy meg tudják védeni az Egyesült Államok csapatait, támaszpontjait és szövetségeseit Európában. A több milliárdos befektetésre az amerikai hírszerzés szerint is szükség van, hiszen becsléseik alapján Irán egy éven belül elérheti az urándúsításnak azt a szintjét, amelynek segítségével 3-5 éven belül használható nukleáris fegyvert gyárthat. Gates felhívta a szenátus figyelmét arra, hogy néhány év múlva már nemcsak Irán és Észak-Korea fenyegetheti a Nyugat biztonságát, hanem mások is, ha az iszlám köztársaság atomprogramját nem sikerült kordában tartani. A védelmi miniszter szerint a rakétaelhárító rendszerrel kapcsolatos tervek nem befolyásolják az oroszok pozícióját és elrettentésen nyugvó stratégiáját, hiszen a védőpajzs nem lenne hatékony egy akkora arzenál ellen, amekkorával Moszkva rendelkezik. A legújabb START-tárgyalások során Moszkva kijelentette, hogy visszalép a leszerelési megállapodástól, ha úgy érzi, az amerikai rakétavédelmi rendszer fenyegetést jelent az orosz nukleáris ütőerőre.
6. Obama népszerűsége tovább zuhan
A Mexikói-öbölben történt mélytengeri olajszivárgás óta kevesebb amerikai választópolgár tartja Barack Obama elnököt hatékony vezetőnek - derült ki egy közvélemény-kutatásból. Obama hivatali elődje, George Bush népszerűsége hasonlóan csökkent a Katrina hurrikán 2005-ös pusztítása után. Az Opinion Research Corporation cégnek a CNN hírtelevízió megbízásából készített, helyi idő szerint csütörtökön ismertetett felmérése szerint Obamát a válaszadók közel 53 százaléka tartja megbízható és hatékony vezetőnek. Ez az arány hét százalékponttal rosszabb a januárinál. A cég megjegyezte: az olajkatasztrófa megmutatta, hogy Obama tevékenységének a megítélése az olajszennyezés után ugyanúgy alakult, ahogyan Bush elnöké a Katrina hurrikán után. Bush támogatottsága akkor 10 százalékponttal, 52 százalékra esett vissza. Obama válságkezelő képességeinek megítélését szintén rontotta az olajszennyeződés: a megkérdezettek 53 százaléka tartottak képesnek ilyen válság kezelésére, jóllehet tavaly még a válaszadók 64 százaléka nyilatkozott így. Az amerikai elnök általános megítélése lényegében nem változott, a megkérdezettek 50 százaléka támogatta, a januári 51 százalék után. Ezzel szemben George Bush általános megítélése hat százalékponttal romlott 2005 szeptembere és októbere között, 54 százalékpontról 39 százalékpontra süllyedt. A telefonos felmérés egy nappal azután készült, hogy Obama a Fehér Ház ovális irodájában mondott tévébeszédében megígérte, hogy mindent megtesz a bajba jutottak megsegítésére.
Forrás: MTI
