Ízelítő: Új NATO-stratégia az Albright-csoporttól, Moszkva felülvizsgálja külpolitikai stratégiáját, az USA beszáll az izraeli rakétavédelmi rendszerbe, de mégis elveszítheti közel-keleti befolyását, polgárháborús veszély Irakban és patthelyzet Afganisztánban, görög-török közeledés, megalakult az első konzervatív-liberális brit kabinet, WHO-jelentés: javul a szegények egészségügyi helyzete
1. Előterjesztette jelentését az Albright-csoport
Előterjesztette jelentését hétfőn az a szakértői csoport, amely Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter vezetésével előkészítette a NATO új stratégiai koncepcióját. A 12 tagú testület nevében Albright és Jeroen van der Veer, a csoport helyettes vezetője Brüsszelben előbb Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral találkozott, majd a tagországoknak az atlanti szövetséghez akkreditált nagyköveteiből álló Észak-atlanti Tanács ülésén ismertette a jelentés tartalmát. Késő délelőtt sajtóértekezletet tart Albright és Rasmussen. Az észak-atlanti szerződés jelenleg érvényes stratégiai koncepciója még 1999-ből való, és az azóta előtérbe került újszerű biztonsági kihívásokra adandó válaszokat új összegző dokumentumba kívánják foglalni. A most előterjesztett jelentés alapján Rasmussen megírja a koncepció első tervezetét, amelyet aztán a tagállamok különböző politikai szinten többször is megvitatnak. A NATO új stratégiai koncepcióját a novemberi lisszaboni csúcstalálkozón akarják hivatalosan elfogadni. Az újszerű biztonsági kihívások legfontosabbika a nemzetközi terrorizmus, amelynek eddigi történetében fordulópontot jelentett az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett repülőgépes gyilkos merényletsorozat. Washington annak nyomán globális háborút hirdetett a terroristák ellen, és e háború jegyében került sor az afganisztáni nemzetközi beavatkozásra. Miután Afganisztán évek óta a NATO legfontosabb katonai műveletének számít, az atlanti szövetség stratégái olykor úgy fogalmazzák meg saját feladatukat, hogy ki kell fejteniük, Afganisztánon kívül mi másról szólhat még a NATO a XXI. század második évtizedében. Miközben mindenki egyetért azzal, hogy az immár 28 tagállam kollektív biztonságáról való gondoskodás, a NATO-országok területének a kölcsönös segítségnyújtás elve alapján való megvédése továbbra is a NATO alapfeladata, jelentős nézetkülönbségek vannak abban, hogy a NATO mennyire vállaljon a saját térségén kívül biztonságteremtő, illetve - fenntartó szerepet. Az Egyesült Államok sokkal inkább hajlana a NATO globális szerepvállalására, mint egyes európai szövetségesek.
MTI
2. Thaiföld: újabb áldozatok a tüntetők és rendőrök összecsapásában
Tizenhatra nőtt a kormányellenes tüntetők és a rendőrök közötti bangkoki összecsapások halálos áldozatainak száma, a sebesültek között három külföldi is van - közölte a mentőszolgálat. A pénteki erőszakos cselekményekben szombat hajnali adatok szerint 141 - más források szerint 157 - ember sebesült meg, közöttük egy mianmari, egy lengyel és egy kanadai állampolgár. A halottak valamennyien thaiföldiek. A France24 hírtelevízió közölte: pénteken a csatorna kanadai állampolgárságú operatőre, Nelson Rand "súlyosan megsérült" a tüntetésről tudósítva. Szombatra virradó éjjel a thaiföldi fővárosban állandóan fegyverropogás hallatszott. Több ezer katona igyekezett biztosítani a tüntetők által megszállt üzleti negyed körüli utcákat, és próbálta megakadályozni, hogy a kormányellenes tábor még több híve bejusson a területre. A tüntetők kövekkel és benzines palackokkal dobálták a katonákat és rendőröket. A tüntetők vezetői szerint mintegy 15 ezren barikádozták el magukat a negyedben, s mindenáron ki akarnak tartani. A környező utcák szinte teljesen kihaltak. A tüntetők szombaton közölték, folytatják a harcot, annak ellenére, hogy a kormánycsapatok megpróbálják elszigetelni őket, és fogytán van élelmiszer-, víz- és üzemanyag-készletük. "Addig folytatjuk a harcot, amíg a kormány nem vállalja a felelősséget" - mondta Kvancsai Praipana, a vörös inges tüntetők egyik vezetője, aki szerint a kormány a felelős a tüntetések idején kitört erőszakért. Az ENSZ-főtitkár az erőszak beszüntetésére szólította fel a feleket helyi idő szerint pénteken. Ban Ki Mun növekvő aggodalommal figyeli a feszültség és az erőszak gyors fokozódását Thaiföldön, és szomorú a számos civil áldozatról, közöttük újságírókról érkező hírek hallatán - közölte az ENSZ-főtitkár sajtóosztálya.
MTI
3. A kétoldalú viszony javításáról tárgyalt a török kormányfő Athénban
A kétoldalú viszonyban régóta fennálló feszültség enyhítéséről és a fegyverkezésre szánt összegek kölcsönös csökkentéséről tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török kormányfő pénteken a súlyos adósságválsággal küszködő Görögország fővárosában. Erdogant, akinek 2004 óta ez az első hivatalos látogatása Görögországban és akit tíz minisztere és nyolcvan üzletember is elkísért, még érdemi megbeszélései előtt fogadta Karolosz Papuliasz görög államfő. Erdogan kijelentette: látogatása a görög-török kapcsolatok jobbítását szolgálja. A török kormányfő ezt követően megbeszélést folytatott görög kollégájával, Jeórjiosz Papandreuval, előzetes jelzések szerint többek között a fegyverkezési kiadások lefaragásáról. Ez főként a súlyos pénzügyi válságba került Görögországnak fontos, hiszen a jelenlegi helyzetben nem tartható, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan hazai össztermékének (GDP) 5,6 százalékát - mintegy 13,4 milliárd eurót - költse fegyverkezésre. Az európai uniós tagállamok közül GDP-arányosan Görögország költ a legtöbbet védelmi célokra. Athén, amely 110 milliárd eurós segélycsomagot kap az Európai Uniótól (EU) és a Nemzetközi Valutaalaptól, idén szeretné a GDP 3 százaléka alá szorítani védelmi kiadásait. A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) szerint Törökország tavalyelőtt 10,2 milliárd, tavaly pedig 9,9 milliárd dollárt költött védelmi célokra, de gazdasága idén várhatóan minden uniós tagországénál gyorsabban bővül majd, így kevésbé szorul rá a csökkentésre. Erdogan és Papandreu a tervek szerint péntek délután megnyitja az együttműködési tanács ülését, amelyen mindkét országból tíz-tíz miniszter vesz részt. Törökország más országokkal már alkalmazza az együttműködésnek ezt a módját. A testület évente egyszer ülne össze, hogy megvitassa a két ország együttműködését. Görögország és Törökország egyaránt NATO-tag, de régi riválisok, 1974 és 1996 között háromszor sodródtak a háború szélére Ciprus, illetve égei-tengeri területi vita miatt. A két kormányfő jelenlétében a két ország miniszterei megállapodást írtak alá a Görögországba Törökországon keresztül érkezett illegális bevándorlók kitoloncolásáról. Az illegális bevándorlók jelentős problémát okoznak Athénnak.
MTI
4. Kétszázöt milliót kért Obama az izraeli rakétavédelmi rendszerre
Barack Obama amerikai elnök 205 millió dollárt kért a kongresszustól, amelyből egy izraeli rakétavédelmi rendszer előállítását és telepítését gyorsítanák - közölte a Fehér Ház. A rakétavédelmi rendszer a libanoni síita Hezbollah, illetve a Hamász iszlamista palesztin szervezet esetleges rakétatámadásaitól védi Izraelt. Az izraeli állami tulajdonban lévő Rafael fegyverzet-kutatási és fejlesztési cég által gyártott Vaskupola- (Iron Dome) rendszert kisméretű radarvezérlésű rakéták alkotják. A rakéták képesek még a légtérben megsemmisíteni az öt és hetven kilométer közötti hatótávolságú ellenséges rakétákat és az aknavetőgránátokat is. "Felismerve a Hamász és a Hezbollah rakétái jelentette veszélyt, az elnök úgy döntött, pénzügyi támogatást kér a kongresszustól a Vaskupola izraeli rakétavédelmi rendszer gyártásához" - mondta Tommy Vietor fehér házi szóvivő. Az amerikai külügyminisztérium adatai szerint 2009-ben az Izraelnek nyújtott katonai támogatás összege 2,55 milliárd dollár volt.
MTI
5. Megalakult az első konzervatív-liberális brit kabinet
Kinevezte a belső kabinet kulcstárcáinak vezetőit szerdán, első teljes munkanapján David Cameron brit miniszterelnök. Cameron, a Konzervatív Párt vezetője, aki a brit politikatörténet első kétpárti konzervatív-liberális kormányának, és a II. világháború utáni időszak első brit koalíciós kabinetjének élén áll a kedd éjszakai váltás óta, munkatársainak küldött szerdai üzenetében közölte, hogy Nagy-Britanniára "új korszak köszöntött ... most pedig lássunk munkához". A miniszterelnök már szerdán hajnalban megerősítette, hogy a korábbi konzervatív árnyékkormány második embere és külügyi szóvivője, William Hague az új külügyminiszter. George Osborne a pénzügyminiszteri tisztséget tölti be, Liam Fox pedig - ugyancsak a toryk színeiben - a védelmi tárcát irányítja. Ők szintén az egykori árnyékkormányban betöltött funkciójuknak megfelelő tárcákat kapták. Ken Clarke, a Konzervatív Párt nagy tekintélyű veteránja azonban, az előző tory kormány volt pénzügyminisztere - aki az árnyékkormányban az üzleti ügyek miniszteri tisztségének várományosa volt - végül az igazságügy-miniszteri és lordkancellári tisztséget kapta. Az üzleti és banki ügyek minisztere a Liberális Demokraták ugyancsak igen nagy hazai és nemzetközi tekintélynek örvendő, tudós pénzügyi szakember hírében álló veterán politikusa, Vince Cable lett. Ő a kabinet második legmagasabb rangú liberális tagja Nick Clegg, a párt vezetője után. Clegg a régi-új miniszterelnök-helyettesi tisztséget tölti be; ez a pozíció Tony Blair munkáspárti kormánya alatt is intézményesen létezett, Blair utódja, a kedden leköszönt Gordon Brown idején azonban üresen maradt. A koalíciós brit kormány legmagasabb rangú női tagja Theresa May, a Konzervatív Párt korábbi elnöke, aki szerdától belügyminiszter. Ő a brit belügyi tárca második női vezetője. Az egykori liberális demokrata árnyékkormány belügyminiszter-jelöltje, Chris Huhne az energetikai és környezetvédelmi tárca vezetője az új kormányban.
MTI
6. WHO: javul a szegények egészségügyi helyzete
Kevesebb gyerek hal meg, csökken az alultápláltság, a HIV-fertőzés és a tuberkulózis aránya - jelentette be hétfőn az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Az ENSZ szakosodott szervezete 2010-es éves jelentésében számolt be a Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG) közül az egészségüggyel összefüggő folyamatokról. 2000-ben az ENSZ a fejlesztési célok elérését 2015-re tűzte ki, de már most komoly javulást mutatnak a világ 193 országából összegyűjtött adatok. A 189 államfő által támogatott célok között van egyebek közt a szegénység, az éhezés és a betegségek elleni küzdelem, valamint a tiszta ivóvízhez való hozzáférés javítása. A jelentés megállapította, hogy komoly nehézségei ellenére sokat javított a gyermekhalálozási adatokon Libéria, Sierra Leone, Mozambik és Ruanda. A jelentés további, főbb megállapításai: Kevesebb gyerek hal meg, az öt év alatti gyerekek halálozásának száma 1990-től 2008-ig 30 százalékkal 8,8 millióra csökkent. Az öt év alatti gyerekek közül az alultápláltak becsült aránya 1990-ben 25 százalék volt, ez 2010-re 16 százalékra apadt. Világszerte egyre több szülésnél van jelen képzett egészségügyi dolgozó, bár Afrikában és Délkelet-Ázsiában még mindig csak a szülések kevesebb mint fele zajlik szakképzett támogatással. Az új HIV-fertőzések száma 2001 és 2008 között 16 százalékkal esett vissza; 2008-ban 2,7 millió ember fertőződött meg a vírussal, és 2 millió AIDS-betegséggel összefüggő halálozás történt. Csökkent a tuberkulózisos esetek száma. Javult a tiszta ivóvízhez való hozzájutás aránya, bár ezen a területen még sokat kell tenni a jelentés megállapítása szerint. A 2000-es célok között az szerepelt, hogy 2015-re meg kell felezni a számot, amely azt mutatja, hányan nem férnek hozzá tiszta ivóvízhez vagy az alapvető szanitációhoz, a megfelelő szennyvíz-elhelyezéshez. A WHO jelentése szerint az eddig eltelt időszakban 77 százalékról 87 százalékra emelkedett az ivóvízhez hozzájutók aránya.
MTI
7. Irak: patthelyzetből lehet polgárháború
Több mint két hónapja patthelyzet van Irakban, olyannyira, hogy már nemcsak a vesztes fél, illetve a szakértők egy része sürgeti a nemzetközi beavatkozást, hanem maguk a győztesek is arról beszélnek, segítségre van szükségük ahhoz, hogy stabil kormány alakuljon az országban. A parlamenti választásokat március 7-én tartották, azóta csak kis lépésekkel araszolnak az új vezetés megalakulása felé. Hogy ki lesz az új miniszterelnök, az megjósolhatatlan. Az elnyújtott politikai vitáknak több oka is van. A társadalmi problémák évszázadokra nyúlnak vissza, de a 2003-ban elindított háborúnak és a 2005-ös parlamenti választásoknak komoly szerepe van abban, hogy jelenleg nincs megegyezés az országban. A mostani voksolással kapcsolatban sokan abban bíztak, hogy egy felekezetek közötti, nacionalista kormány kerül hatalomra - erre meg is volt az esély, amikor kiderült, az Ijád Alláwi vezette Irakijja lista szerezte meg a legtöbb helyet a törvényhozásban, szám szerint 91-et. A remények azonban kezdenek szertefoszlani, elsősorban annak köszönhetően, hogy a 91 hely nem elegendő a kormányalakításhoz, a síita pártok pedig némi hezitálás után úgy döntöttek, nem adnak lehetőséget Alláwinak. Tovább bonyolította az Irakijja helyzetét, hogy a kurdokkal a kampányban elhangozott kijelentések után (amelyekből egyértelműen kiderült, hogy Kirkuk és az olaj kérdésében nincs egyetértés a felek között) szinte teljesen elveszett annak a lehetősége, hogy koalíciót alakítsanak. A síitáknak is időre volt szükségük, hogy megegyezzenek, de végül a Núri al-Maliki vezette Koalíció a Jogállamért-nak, és a többi síita pártot magában foglaló Iraki Nemzeti Szövetségnek legalább sikerült egy hullámhosszra kerülnie. A problémát ebben az esetben sokkal inkább az jelenti, hogy a felek nem képesek megegyezni a miniszterelnök személyében, így hiába a – kurdokkal kiegészített – többség, nem tudják a kormányrudat magukhoz ragadni. A 2005-ös szunnita bojkott vezetett oda, hogy az elmúlt parlamenti ciklusban síita vezetés alakulhatott ki és a kisebbségben lévő felekezetnek nem volt esélye érvényesíteni az érdekeit. Ez elidegenítette őket a politikától és véres összecsapásokhoz, majdhogynem polgárháborúhoz vezetett. Így nem csoda, hogy sokan arra figyelmeztetnek, még egyszer ilyen hibát nem szabad elkövetni. Ezt megelőzendő Maliki megkísérelte bevonni az Irakijját és Alláwit a kormányba, egyfajta nagykoalíció létrehozásához, de ennek gyakorlatilag nincs esélye. Nem véletlen, hogy az al-Kaida iraki szárnya is most – hetekkel a választások után – kezdett el aktivizálódni és taktikát változtatni. Hiába iktatta ki egy közös iraki-amerikai akció a szervezet vezetőit, az utánpótlás aktivizálódott és egyetlen nap alatt 20 merényletben több mint 100 embert öltek meg. A cél immáron nem a politikai intézmények támadása volt, sokkal inkább egyfajta provokáció, amellyel a 2006-os polgárháborús viszonyokat akarják újjáéleszteni. Az elkeseredett szunniták pedig vevők lehetnek erre és úgy néz ki, a síiták is fegyveres összecsapásokra számítanak. Ennek egyértelmű jele, hogy a Mahdi Hadserege bejelentette, ismét szerveződni kezd. A Szadr Mozgalom 40 helyet szerzett a parlamentben és bár vezetője, Muktada asz-Szadr 2008-ban leállította a Mahdi Hadseregének működését, a fegyveres szárny visszatérése egyértelműen a politikai vákuumnak köszönhető. A politikusok valószínűleg érzik a veszélyt, legalábbis erre utal, hogy a legnagyobb pártok vezetői az utóbbi időben egytől-egyig külföldi segítségért folyamodtak a megoldhatatlannak látszó probléma ügyében. „Ez a konfliktus nem marad Irak határain belül” – közölte például Alláwi múlt héten a The Gurdianban. „Tovább fog gyűrűzni és potenciális veszélyt jelent nemcsak a szomszéd országok, hanem az egész világ számára”. Az Irakijja miniszterelnök-jelöltje ragaszkodik ahhoz, hogy mint győztesnek, neki legyen joga kormány alakítani. Korábban a párt részéről még az is felmerült, hogy egy ideiglenes, a nemzetközi közösség által támogatott vezetés vegye át a hatalmat és tartsanak új választásokat. Az iraki elnök, Dzsalál Talabáni múlt héten Kairóban járt, ahol az egyiptomi vezetést és az Arab Ligát kérte arra, hogy próbáljanak meg segítséget nyújtani a vita megoldásában. Maliki maga is elutazott Szíriába és Törökországba, hogy megsürgesse a politikai elitet, segítsenek lezárni a helyzetet, habár korábban sokat panaszkodott amiatt, hogy Irak szomszédjai túlságosan sokszor avatkoznak be a bagdadi politikai életbe. Az aggodalmak lassan begyűrűznek az amerikai politikai életbe is. A jelenlegi tervek szerint 50 ezer nem harcoló katona maradna az országban 2010 augusztusa után, véglegesen 2012-ig kell távozniuk. Hogy ez így marad-e, az nagymértében függ az iraki belpolitikai helyzettől, amely egyelőre nem Washington szájíze szerint alakul. Éppen ezért már több amerikai szakértő is arra kérte Barack Obamát, hogy gondolja végig az iraki kivonulás következményeit és ha kell, bírálja felül korábbi döntését.
Az amerikai kivonulást elvileg a 2008 végén kötött amerikai-iraki biztonsági szerződés szabályozza, azonban jelen pillanatban úgy tűnik, ha az Egyesült Államok hajlandó felülbírálni eredeti terveit, akkor a kontraktus tekintetében nem fog iraki ellenállásba ütközni.
Kitekinto.hu. Jeszenszky Nóra
http://kitekinto.hu/iszlam/2010/05/16/irak_patthelyzetbl_lehet_polgarhaboru/
8. Patthelyzet alakult ki Afganisztánban
Patthelyzet alakult ki Afganisztánban a szövetséges csapatok és a tálibok között – nyilatkozta Stanley McChrystal, az Afganisztánban állomásozó amerikai és NATO-erők főparancsnoka. Az ISAF parancsnoka a PBS csatorna riporterének azt mondta, a szövetséges csapatoknak ugyan sikerült megtörniük a tálibok lendületét, viszont jelenleg semelyik fél nem áll nyerésre a háborúban. Mint mondta, a gerillák még mindig nagy számban vannak jelen, és hatáskörük az egész országra kiterjed. McChrystal ugyanakkor hozzátette: arra számít, hogy a szövetséges csapatok még idén komoly sikereket fognak elérni a közép-ázsiai konfliktusban. Az amerikai katonai vezető az interjú végén kifejtette: az különbözteti meg az Egyesült Államok afganisztáni jelenlétét a brit vagy a szovjet megszállástól, hogy Amerika partnerként tekint az afgánokra, és egy olyan Afganisztánt szeretne, amely képes magától fejlődni és szavatolni saját biztonságát.
Kitekinto.hu Bámer Bence
http://kitekinto.hu/amerika/2010/05/14/patthelyzet_alakult_ki_afganisztanban
9. Amerika elveszítheti közel-keleti befolyását - The Daily Star
Barack Obama határozatlanságának következtében véget érhet az Egyesült Államok a hatvanas évek óta kialakult közel-keleti hegemóniája - írja Michael Young Közel-Kelet szakértő az angol nyelvű libanoni napilapban. Az Obama-kormány tétova és inkoherens külpolitikája növelheti az amerikai-iráni háború kirobbanásának esélyét. Az arab államok többsége súlyos társadalmi válsággal küzd. A régi elit legitimitása egyre gyengül, a feltörekvő nemzedékek pedig szakítani akarnak a korábbi autoritárius vezetési elvekkel, és konszenzuális demokráciát, jólétet és színvonalas oktatást akarnak. A patthelyzet hatalmi űrt teremt, és destabilizálja a térséget - figyelmeztet Young. Az Egyesült Államok segíthetne a viszonyok stabilizálásában, ám Obama elnökké választása óta Amerika elbizonytalanodott, és nem képes határozottan fellépni a Közel-Keleten. Irán nyíltan szembeszáll Washingtonnal. Az amerikai katonák hamarosan elhagyják Irakot, így az Egyesült Államok befolyása jelentősen csökkenhet a szomszédos államok felett is. Ráadásul Washington tétlenül nézte, hogy az iraki választások után az iráni érdekeket kiszolgáló síita kormány alakuljon. Az izraeli-palesztin rendezés ügye zátonyra futott, Afganisztánban is messze a béke. Az Egyesült Államok vesztésre áll a Közel-Keleten - von mérleget Young. Ahogyan Amerika befolyása csökken, Irán régióbeli hatalma nő. Ha Teherán atomhatalommá válik, Washington pedig kivonul a térségbél, annak súlyos geopolitikai következményei lehetnek. Könnyen elképzelhető azonban, hogy Obama előbb-utóbb felismeri, hogy nem hátrálhat a végtelenségig, és nem tehet több engedményt. Ez a lehetőség azonban legalább ilyen aggasztó - teszi hozzá Young. Annak is előreláthatatlan következményei lesznek, ha Amerika hirtelen erőt akar mutatni, és hatalmának demonstrálása érdekében megtámadja Iránt.
Globusz.net http://globusz.net/node/4336
10. Moszkva felülvizsgálja külpolitikai stratégiáját - gzt.ru novosztyi
Idén januárban fogadták el az új orosz külpolitikai stratégiát, amit a jelek szerint a Kreml máris felülvizsgálni kíván. Szergej Lavrov külügyminiszter a napokban jelentette, Moszkva nem támogatja, sőt elutasítja az Irán ellen tervezett és az Egyesült Államok által szorgalmazott szankciókat. Ez radikális változást tükröz a korábbi állásponthoz képest, mely Teherán titkos nukleáris programja miatt orosz támogatást ígért a szankciókhoz. Mi több a politikus azt is kijelentette: az amerikai-orosz viszony új keretek közzé helyezésének komoly akadálya az Iránnal kapcsolatos nézeteltérés. A lap emlékeztet rá: Lavrov, a külpolitikai stratégia meghirdetésekor még arról beszélt, hogy Moszkva „kompakt” európai biztonságpolitikában gondolkodik, melyben nélkülözhetetlen megjeleníteni az Európai Unió valamint a NATO álláspontját is. A múlt héten viszont nyilatkozatából már egy egészen más álláspont rajzolódott ki, mely azt türközi: ugyan készek mindenkivel tárgyalni, de ha partnerek nem fogadják el az orosz érdekeket, akkor Moszkva – persze tekintetbe véve a nemzetközi jogot –, de önálló utat választ. Alekszej Malasenko, a moszkvai Carnegie Központ elemzője ugyanakkor kijelentette: a Kremlnek e pillanatban nincs világos víziója az amerikai külpolitikával kapcsolatban, nyilatkozatai és cselekedetei mindössze „reaktívak”, vagyis követik az eseményeket, nem alakítják azokat. Így nem csoda, hogy a nemzetközi partnerek súlytalannak és komolytalannak tekintik az olykor megfogalmazódó egy-egy kezdeményezését.
Globusz.net http://globusz.net/node/4342
