Ízelítő: a brit választások nem hoztak egyértelmű eredményt, Szíria szerint Izrael nem kezdene háborúba az USA jóváhagyása nélkül, Obama aggódik Görögország és Európa sorsa miatt, feloldották az amerikai atomarzenálra vonatkozó adatok titkosságát, Irán ellenáll a szankcióknak...
1. Politikai bizonytalanság Nagy-Britanniában, május 9.
A brit Konzervatív Párt szerezte a legtöbb mandátumot, az önálló kormányalakításhoz azonban nem rendelkezik elég képviselővel. David Cameron tory vezér szerint a választók üzenete annak ellenére világos, hogy a konzervatívok nem szereztek abszolút többséget: Gordon Brownnak mennie kell. A munkáspárti miniszterelnök azonban nem adja fel. Koalíciót kötne a liberális demokratákkal a hatalmon maradás érdekében. A szavazatszámlálás hajnalban még nem ért véget, ám az már világosan látszik, hogy a legtöbb képviselőt a parlamentbe juttató Konzervatív Párt sem szerez a kormányzáshoz szükséges többséget - írja a The Times. A kora reggeli, 90 százalékos feldolgozottsági adatokból kiderül, hogy a elmúlt három ciklus során ellenzékbe kényszerülő toryk a szavazatok 37, a kormányzó Munkáspárt 28 százalékát szerezte meg. Hiába szavazott a britek 23 százaléka a liberális demokraták jelöltjeire, mivel Nagy-Britanniában csak egyéni listák vannak, a liberálisok alig több mint 40 mandátumot szereztek.
David Cameron, a toryk vezére az eredményeket látva úgy nyilatkozott, hogy a munkáspárti kormány elvesztette legitimitását, és ezért Gordon Brownnak le kell mondania. A brit szokásjog értelmében az ellenzék abszolút többségének hiányában ez azonban nem kötelező: Brown megpróbálhatja megtartani a hatalmat. (Ha nincs egyedül kormányképes többség, akkor nem a legnagyobb frakció vezetője, hanem a jelenlegi miniszterelnök próbálhat kormányt alakítani - függetlenül attól, hogy pártja hány mandátumot szerzett. Ha sikerül kellő képviselőt maga mögé állítania, akkor akár még miniszterelnök is maradhat - a szerk, Globusz.net). Brown, reagálva Cameron szavaira, közölte: nem mond le, amennyiben az ellenzék nem szerez abszolút többséget, és megpróbál a liberális demokratákkal koalíciós kormányt alakítani. A miniszterelnök szerint kötelessége mindent elkövetni a stabil kormányzás érdekében, már csak azért is, hogy az ország mielőbb megfékezhesse a súlyos gazdasági válságot.
2. Izrael nem háborúzna az USA jóváhagyása nélkül?
Valid Muallem szír külügyminiszter szerint nem igaz, hogy a Közel-Kelet egy újabb fegyveres konfliktus szélére sodródott volna. A Monte Carlo-i rádiónak nyilatkozva csütörtökön kijelentette: valószínűtlen, hogy Izrael háborút indítana anélkül, hogy előtte konzultálna Washingtonnal. A szír külügyminiszter szerint az arab államok felelősségteljes lépéseket tettek a közel-keleti béke és biztonság megőrzésének érdekében. Muallem azt is hozzátette, hogy a Washington és Damaszkusz közötti párbeszéd azóta nem haladt előre, hogy az Egyesült Államok elhalasztotta új damaszkuszi nagykövetének kiküldését, miután elterjedt a hír, hogy Szíria rakétákat szállíthatott a libanoni Hezbollahnak. Izraeli védelmi tisztségviselők szerdán úgy nyilatkoztak, hogy Szíria M600-as rakétákat szállított a Hezbollah fegyvereseinek az elmúlt egy évben. Simon Peresz izraeli államfő pedig korábban azzal vádolta meg Damaszkuszt, hogy nagy hatótávolságú Scud-rakétákkal látta el a libanoni síita szervezetet. Más izraeli kormányzati tisztségviselők, köztük Ehud Barak, azóta kerülték a vádak megismétlését, és továbbra sem világos, hogy Damaszkusz valóban szállított-e Scud-rakétákat a Hezbollahnak. Mindazonáltal az izraeli védelmi szervezetekben egyre nő a félelem a libanoni szervezet gyorsan növekvő fegyverarzenálja miatt. Megjegyzendő, hogy annak ellenére, hogy támogatja a Hezbollahot, Szíria továbbra is hajlandó lenne egy békemegállapodás aláírására a zsidó állammal, amennyiben teljesülnének feltételei.
Kitekintő.hu
3. Obama aggódik Görögország és Európa sorsa miatt
Barack Obama amerikai elnök az orosz televízióban szombaton sugárzott nyilatkozatában közölte, nagyon aggódik a görög válság és az európai helyzet miatt. "Nagyon aggaszt, ami Európában történik" - mondta Obama. Az orosz televízió 1. csatornájának a Fehér Házban csütörtökön adott interjúban az amerikai elnök hangsúlyozta: úgy véli, az európaiak megértették, hogy a dolog nagyon súlyos. Görögország igen nehéz intézkedéseket hoz, legalábbis olyan tervet fogadott el, amely igen súlyos intézkedéseket irányoz elő. A görög parlament csütörtökön minden korábbinál szigorúbb megszorító intézkedéseket hagyott jóvá, lehetővé téve az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által nyújtott nagyszabású segélyt. "Ha sikerült stabilizálnunk az európai helyzetet, ez egyaránt jó lesz az Egyesült Államok és Oroszország számára is" - mondta Obama. Hozzátette: a görög válság és annak a világ piacaira gyakorolt hatása "komoly veszélyt" jelent az Egyesült Államokra. A világ tőzsdéi pénteken jelentős zuhanással zártak a görögországi válságnak az euróövezet más országaira való átterjedésével kapcsolatos aggodalmak miatt.
MTI
4. A görög segély elfogadva
Hivatalosan is megállapodtak pénteken késő este Brüsszelben az euróövezet országainak vezetői a Görögországnak nyújtandó pénzügyi mentőövben - közölték diplomáciai források. A fizetésképtelenség határára sodródott Athén az elkövetkező három év folyamán 110 milliárd eurós hitelkerethez jut - 80 milliárd euró erejéig az eurózóna országaitól, 30 milliárd euró értékben pedig a Nemzetközi Valutaalaptól. Az európai hozzájárulók közül Németország száll be a legnagyobb összeggel, 22,4 milliárd euróval. A 80 milliárdos eurózóna-keretből május 19-én már meg is kezdik 30 milliárd átutalását, hogy Görögország eleget tudjon tenni sürgős fizetési kötelezettségeinek. Az euróövezet 16 országának (Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia) állam- és kormányfői arról is döntöttek, hogy pénzügyi válságkezelő mechanizmust hoznak létre az EU-ban, amely szükség esetén gyorsan igénybe vehető lesz az euró védelmében, illetve súlyos adósságproblémával küzdő EU-tagállamok segítésére. Herman Van Rompuy, az EU elnöke a munkavacsorát követő, éjfél utáni sajtótájékoztatón bejelentette azt is, hogy az új eszközzel kapcsolatos részletekről az uniós tagállamok pénzügyminisztereinek vasárnapi rendkívüli találkozóján döntenek. Az új pénzügyi mechanizmusra az Európai Bizottság tesz javaslatot, de Barroso egyelőre elzárkózott attól, hogy elárulja annak pontos részleteit. Korábbi kiszivárogtatások szerint a terv része egy több tízmilliárd eurós pénzalap létrehozása is.
MTI
5. ENSZ BT: A Közel-Kelet legyen atomfegyvermentes övezet
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja egyhangúlag támogatja, hogy a Közel-Kelet atomfegyvermentes övezet legyen. A New Yorkban elfogadott közös nyilatkozat értelmében a térség feltételezett atomhatalmának, Izraelnek fel kellene számolnia ilyen fegyvereit. Az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína - a vétójoggal rendelkező nagyhatalmak - kinyilvánították: elkötelezettek az atomsorompó szerződéshez (NPT) kapcsolódó 1995-ös közel-keleti határozat teljes végrehajtása mellett, és támogatnak minden ezt célzó erőfeszítést. Az 1970-ben hatályba lépett NPT részes államai az 1995-ös felülvizsgálati konferencián fogadták el a közel-keleti határozatot, amely a térség atomfegyvermentessé válását irányozta elő. Az öt nagyhatalom - a közös nyilatkozat szerint - kész megvizsgálni minden olyan javaslatot az NPT jelenlegi felülvizsgálati konferenciáján, amely arra vonatkozik, hogy milyen konkrét lépéseket lehetne tenni a Közel-Kelet atomfegyvermentessé tétele érdekében. Izrael soha nem erősítette meg, és nem is cáfolta, hogy rendelkezne atomfegyverekkel. Az 1995-ös konferencia idején a térségből Izraelen kívül még Omán, az Egyesült Arab Emírségek és Dzsibuti nem csatlakozott az NPT-hez, ez a három arab ország azóta viszont már részes állam lett. Bár az Egyesült Államok, Izrael legerősebb szövetségese, elvben támogatja a szerdai állásfoglalást, Hillary Clinton külügyminiszter hétfőn úgy fogalmazott: még nem érett meg az idő arra, hogy a Közel-Keleten atomfegyvermentes övezet hozzanak létre.
MTI
6. Irán ellenáll a szankcióknak
Irán ellenáll a szankcióknak, az Egyesült Államok, illetve szövetségesei nyomásgyakorlásának, és nem lép ki az atomsorompó-szerződésből (NPT) - közölte kedden New Yorkban Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök. "A szankciók nem állíthatják meg az iráni népet. Az iráni nép képes ellenállni az Egyesült Államok és szövetségesei nyomásának" - hangoztatta Ahmadinezsad az NPT utókonferenciája alkalmából tartott másfél órás sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy Irán nem örül ugyan a szankcióknak, de nem is tart tőlük. Ahmadinezsád arra figyelmeztetett, hogy amennyiben az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb korlátozásokat foganatosít Irán ellen, Teherán és Washington kapcsolatai "sosem fognak újra megjavulni". Az újabb szankciók Barack Obama amerikai elnök politikájának csődjét jelentenék - tette hozzá. Az iráni elnök kijelentette, hogy országa nem fogja követni Észak-Korea példáját, és nem lép ki az atomsorompó-szerződésből. "Részvételem a konferencián azt üzeni, hogy Irán marad az NPT-ben" - mondta Ahmadinezsád. Hozzátette, hogy országa folytatni fogja az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), s kész felújítani a tárgyalásokat az uráncserével kapcsolatos NAÜ-javaslatról. Mahmúd Ahmadinezsád arról is beszélt, hogy az ENSZ BT átalakításra szorul, mert az Egyesült Államok állandó nyomása alatt áll. Mint mondta: több európai ország hivatalos képviselője mondta neki azt, hogy Washington nyomást gyakorol rájuk.
MTI
7. Az amerikai atomarzenálra vonatkozó adatok titkosításának feloldása
Az Egyesült Államok hétfőn először közölt hivatalos adatot atomarzenálja teljes méretéről: 5113 töltettel rendelkezik. A védelmi minisztérium korábban ezt soha nem hozta nyilvánosságra, ez szigorúan titkos adatnak minősült. A Pentagon az atomsorompó-szerződés New York-i utókonferenciájának hétfői nyitónapján közölte a számot. Az 5113 robbanófej magában foglalja a telepített, az úgynevezett aktív tartalékban levő és az inaktív állományú tölteteket. A Pentagon arról azonban nem közölt adatot, hogy hány robbanófejet különítettek el leszerelésre. Ez utóbbi nagysága az Amerikai Tudósok Társasága nevű nonprofit szervezet becslése szerint 4600 töltet. A Pentagon azt is közölte: az amerikai atomfegyverkészletet 84 százalékkal csökkentették az 1967-es maximumról, amikor az Egyesült Államoknak 31.225 nukleáris robbanófeje volt. Egy névtelenséget kérő szakértő szerint az amerikai atomarzenál mérete 1989 óta 22.217 töltetről 75 százalékkal csökkent. Az aktív töltetek rakétákra és bombázókra telepített nagy hatótávolságú hadászati, valamint kisebb hatótávolságú harcászati fegyverekből áll. Barack Obama arra figyelmeztetett hétfőn, hogy kevésbé lesznek biztonságban és elszigeteltebbé válnak azok az országok, amelyek nem tesznek eleget az atomsorompó-szerződésből (NPT) fakadó kötelezettségeiknek. "Akik nem tesznek eleget kötelezettségeiknek, kevésbé lesznek biztonságban és sikeresek, elszigeteltebbé válnak" - olvasható Obama közleményében. Obama nem tett említést Teheránról, de állásfoglalása azután látott napvilágot, hogy az amerikai küldöttség kivonult az NPT New York-i utókonferenciájának ülésterméből, amikor felszólalt az iráni elnök. Mahmúd Ahmadinezsád kirohanást intézett Washington ellen, követelte, hogy függesszék fel az Egyesült Államok tagságát a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségben (NAÜ). Az amerikai atomstratégiára utalva azt hangoztatta, hogy meg kell büntetni azokat az államokat, amelyek atomfegyver bevetésével fenyegetőznek.
MTI
