Ízelítő: Ukrajna nem csatlakozik az orosz biztonsági szervezethez, titkos izraeli elemzés a palesztin kormánystratégiáról, az IMF új jogköröket szeretne, Nagy-Britannia hazahívná katonáit Afganisztánból, pattanásig feszült helyzet Koreában, kísérlet az euró megmentésére, az amerikai pénzügyi reformok elfogadva...
1. Ukrajna nem csatlakozik Moszkva biztonsági szervezetéhez
Viktor Janukovics ukrán elnök kijelentette: országa független, szuverén állam, amely ennek megfelelően alakítja biztonságpolitikáját a jövőben is. Így Kijev „sohasem fog csatlakozni” a Moszkva befolyása alatt álló úgynevezett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez. Dmitrij Medvegyev orosz elnök, aki szerdán a kijevi Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetemen tartott előadást, az egyik diák által feltett vonatkozó kérdésre válaszolva maga is nagyon óvatosan nyilatkozott, bár nyitva hagyta a lehetőségét annak, hogy Ukrajna esetleg később deklarálhatja csatlakozási hajlandóságát. Moszkva számára egyetlen dolog fontos – nyilatkozta Medvegyev –, hogy Ukrajna ne csatlakozzék a NATO-hoz. Ez teljes mértékben kielégíti Oroszország biztonsági igényeit, a semleges státusz megegyezik az orosz érdekekkel. Medvegyev ugyanakkor megerősítette: a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete nyitott, ennélfogva kész befogadni tagokat, azzal a feltétellel, hogy osszák a közösség által képviselt elveket, valamit tevékenyek legyenek. Olyan tagországokra, amelyek nem kívánnak hozzájárulni a közös célokhoz, semmi szükség – állapította meg Medvegyev.
Globusz.net - http://www.gazeta.ru/politics/2010/05/18_a_3369848.shtml
2. Titkos izraeli elemzés a palesztin kormánystratégiáról
Az izraeli külügyminisztérium hírszerzési főosztálya bizalmas elemzést készített a Palesztin Hatóság politikai szándékairól, illetve arról a mozgástérről, amivel Mahmud Abbasz elnök rendelkezik. Az anyagot, melyet Avigdor Liebermann külügyminiszter a múlt héten terjesztette a kabinet elé, a Ha’aretz ismertette. Az elemzés megállapítja: a palesztin vezetés jottányit sem mozdult el arról az álláspontról, melyet az előző kormányzat alatt tanúsított. Mint ismeretes, Ehud Olmert akkori miniszterelnök, Cipi Livni külügyminiszter, valamint Ehud Barak védelmi miniszter olyan javaslatot tett a Palesztin Nemzeti Hatóságnak, ami az addigiakhoz képest a legmesszebbmenően figyelembe vette a palesztin elvárásokat. Ennek dacára a palesztin vezetés azt még csak válaszra sem méltatta. Ramallah abban érdekelt – állapítja meg az elemzés –, hogy továbbra se szülessék megállapodás, illetve, hogy a tárgyalások ezután is közvetítőkön – azaz az Egyesült Államok közel-keleti főmegbízottján, George Mitchellen – keresztül folyjanak. Azzal, hogy Washington részese a tárgyalásoknak, Barack Obama elnököt nyomás alatt képesek tartani, s ezzel ébren tartani a feszültséget Amerika és Izrael között. Ez meggátolhatja a zsidó államot, hogy tovább vigye az izraeli építkezések bővítését a palesztinok által követelt területeken. A palesztinoknak továbbra is az a szándékuk, hogy visszaszerezzék az 1967-ben – a hatnapos háborúban – elveszített valamennyi területet, Kelet-Jeruzsálemet pedig fővárosukká tegyék – írja az elemzés. Az egyetlen terület, melyen némi rugalmasság várható tőlük, az a közvetett tárgyalások folytatásának kitolása a jelenleg érvényes négy hónapon túlra is.
3. Az IMF új jogköröket szeretne
A Nemzetközi Valutaalap olyan jogosítványokat szeretne, amelyek segítségével hatékonyabb felléphetne a jelenlegi pénzügyi válságokhoz hasonló krízisek kialakulását - adja hírül a washingtoni napilap. Az IMF a jövőben nagyvállalatokat is ellenőrizne. A Nemzetközi Valutaalap munkatársai által előterjesztett javaslat értelmében a szervezet nemcsak a nemzetgazdaságok költségvetését, hanem a gazdasági szempontból jelentős nagyvállalatok gazdálkodását is figyelemmel kísérné. Az IMF feladatainak és hatáskörének kiterjesztésére azért van szükség, mert a két éve kirobbant gazdasági válság bizonyította, hogy nemcsak a költségvetéek összeomlása, hanem egyes nagyvállalatok és pénzintézetek bedőlése is globális lavinát indíthat el - magyarázta Dominique Strauss- Kahn IMF-vezér. Ahhoz, hogy a nemzetközi szervezet valós képet kapjon a világgazdaság helyzetéről, elengedhetetlen az ingatlan- és pénzpiac meghatározó szereplőinek állandó megfigyelése - írja a The Washington Post.
Kritikusok szerint a hatáskörbővítés csak a piaci folyamatok további korlátozását jelentené, a túlszabályozás pedig lassíthatja a gazdasági növekedést.
4. Obama: az USA nem cselekedhet saját szakállára a nemzetközi porondon
Az Egyesült Államok nem cselekedhet a saját szakállára nemzetközi téren - hangoztatta az amerikai elnök, amikor kormánya új nemzetbiztonsági stratégiáját körvonalazta, megerősítve a szakítást elődje egyoldalú megközelítésen alapuló felfogásával. Barack Obama a West Point-i katonai akadémia végzős hallgatói előtt mondott beszédében a nemzetközi együttműködést állította külpolitikájának a középpontjába. "Századunk terhei nem nyomhatják egyedül Amerika vállait" - hangoztatta az elnök. "Ellenfeleink szeretnék, ha Amerikából elszállna az erő azáltal, hogy túl sokat vállal magára." Egyben megerősítette, hogy az al-Kaida terrorcsoport elleni küzdelem része egy szükséges és igazságos nemzetközi összefogásnak. "Ez a fenyegetés nem fog egyhamar elmúlni. Egy dolog azonban legyen világos: az al-Kaida és szövetségesei kis figurák, akik a történelem rossz oldalán állnak" - szögezte le Obama, hozzátéve: történelme során az Egyesült Államok gyakran lépett fel másokkal összefogva. Példaként említette a II. világháborút és a hidegháború időszakát. "Mi vagyunk az Egyesült Államok. Mi gyűrtük le a fasizmust, mi éltük túl a kommunizmust. Átéltünk zavaros időket, és megerősödve kerültünk ki belőlük, és így lesz ez a jövőben is" - jelentette ki az ezer végzős hallgató előtt az elnök. Beszédében ismét kezet nyújtott az iszlám világnak. Miközben azzal vádolta az al-Kaidát, hogy eltorzítja az iszlám vallás értékeit, kerülte az olyan kifejezések használatát, mint a "háború a terror ellen", vagy "iszlamo-fasiszta". Elődje, George W. Bush rendszeresen alkalmazta ezeket beszédeiben, s ezzel sok muzulmánt elidegenített Amerikától. "A szélsőségesek azt akarják, hogy háború törjön ki Amerika és az iszlám között, csakhogy a muzulmánok részei a mi nemzeti életünknek" - szögezte le Obama.
MTI
5. Nagy-Britannia minél hamarabb hazavinné katonáit Afganisztánból
A több minisztertársával Afganisztánba látogató Liam Fox brit védelmi miniszter kijelentette, hogy szeretné felgyorsítani csapataik kivonását a közép-ázsiai országból. A küldöttségnek tagja William Hague külügyminiszter is. A The Timesnak adott nyilatkozatában a védelmi tárca vezetője jelezte, hogy országa visszafogja korábbi célkitűzéseit. "Újra kell gondolni céljainkat és azok megvalósításának határidejét. Nem vagyunk a világ csendőrei. Nem azért vagyunk Afganisztánban, hogy oktatási politikát honosítsunk meg egy tönkrement XIII. századi országban. Azért vagyunk itt, hogy elhárítsuk a Nagy-Britannia népére és globális érdekeinkre leselkedő fenyegetést. Most a nemzetbiztonság áll a figyelmünk központjában" - tette hozzá. William Hague külügyminiszter ugyanakkor arról beszélt az ő Kabulba kísérő újságíróknak, hogy Nagy-Britannia továbbra is elkötelezett Afganisztán iránt. Mint mondotta:"a kérdés az, hogy miként segítsük az afgán kormányt és a NATO szövetségeseket, nem pedig az, hogy támogassuk-e őket". A küldöttségben jelen van David Beckham labdarúgó is. A brit válogatott egykori 35 éves kapitánya részt vesz egy kérdezz-felelek rendezvényen, amelyet az afganisztáni Hilmend tartományban harcoló katonáknak tartanak. A futballista kiemelte, hogy csodálattal adózik a szélsőségesek ellen harcoló fiatal nők és férfiak iránt, akikre ő nagy-nagy büszkeséggel tekint. A brit delegációt a látogatás során várhatóan fogadja Hamid Karzai afgán államfő is.
MTI
6. Pattanásig feszült a helyzet Koreában
Pattanásig feszült a helyzet a két Korea között: Dél-Korea a nemzetközi vizsgálóbizottság jelentésére hivatkozva Észak-Koreát vádolja a Csonan hadihajó március végi, 46 halálos áldozatot követlelt elsüllyesztésével. Phenjan tagadja a vádakat és háborúval fenyeget, míg Szöul és Washington nemzetközi lépéseket helyezett kilátásba. Hétfőn kemény hangú üzenetet intézett Li Mjung-bak dél-koreai elnök az északi szomszédhoz: bejelentette a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok felfüggesztését és a tengeri útvonalak lezárását. Ezzel a legnagyobb csapást mérte az elszegényedett Észak-Koreára, ugyanis évente 230 millió dollárnyi tengeri hal és egyéb termék déli exportálása mellett 50 millió dollár értékben különböző szolgáltatásokat nyújt a dél-koreai cégeknek. A tengeri útvonal lezárásával meghosszabbodik a phenjani hajók útvonala, amely több üzemanyag használatára készteti az északiakat. Szöul emellett a pszichológiai hadviselésből is kiveszi részét: az elnök televíziós beszédében beszámolt a hat éve felfüggesztett határmenti propagandaadások újraindításáról. Phenjan ez utóbbira máris élesen reagált, mert az állami hírügynökség által idézett katonai parancsnok a hangszórók megsemmisítését helyezte kilátásba. A határozott dél-koreai fellépés annak is köszönhető, hogy az ázsiai körúton tartózkodó Hillary Clinton amerikai külügyminiszter-asszony teljes mellszélességgel kiállt Szöul mellett. A washingtoni vezetés "tökéletesen megfelelőnek" nevezte a dél-koreai intézkedéseket, Clinton pedig Pekingben igyekszik nyomást gyakorolni az észak-koreai rezsim egyetlen szövetségesére, eddig mindhiába. Hu Csintao kínai elnök nem ejtett szót a két Korea viszályának legújabb fejleményéről. Múlt csütörtökön a dél-koreai vezetés arról számolt be, hogy a Csonan hadihajó katasztrófájának körülményeit vizsgáló, nemzetközi szakembereiből álló bizottság jelentése alapján a korvettet egy észak-koreai tengeralattjáró torpedója süllyesztette el. A szakemberek azt követően jutottak ezen megállapításra, hogy az incidenst vizsgáló hatóságok torpedómaradványokat találtak a tengerfenéken, melyek felépítése és sorozatszáma megegyezik az Észak-Korea által használt fegyverekével. Li Mjung-bak dél-koreai elnök a nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülését követően kijelentette: az eseményt katonai provokációnak, az 1953-as fegyverszünet megsértésének tekinti, továbbá nemzetközi választ sürgetett a kérdésben. Hillary Clinton már korábban elítélte Észak-Koreát az incidens miatt. A jövő héten várhatóan Szöulba is ellátogató külügyminiszter-asszony Tokióban úgy nyilatkozott: a nemzetközi közösségnek „tiszta és egyértelmű” választ kell adnia Phenjannak. Mindezekkel párhuzamosan a koreai ENSZ-parancsnokság egy tizenegy nemzet szakértőiből álló bizottságot állított fel, mely azt hivatott kivizsgálni, hogy Phenjan megsértette-e a tűzszünetre vonatkozó egyezményt. Észak-Korea ugyanakkor továbbra is cáfolja, hogy bármi köze lenne a katasztrófához. Phenjan az országot ért vádakra reagálva elutasította a dél-koreai vizsgálóbizottság jelentését, illetve az ENSZ-parancsnokság fellépését is, Dél-Koreát pedig az események meghamisításával gyanúsította meg. Az északi vezetés továbbá azt követelte Szöultól, hogy képviselői hozzáférést kapjanak az ország felelősségét igazoló bizonyítékokhoz, melyeket Phenjan saját szakértőivel kíván újravizsgálni. Ennek elmaradása esetén Észak-Korea déli szomszédjával fennálló kapcsolatainak teljes befagyasztását helyezte kilátásba, illetve a további esetleges szankciók és válaszlépések katonai megtorlásával fenyegetőzött. A március végi, 46 halálos áldozatot követelt katasztrófa óta a helyzet pattanásig feszült a két ország között. A múlt hét végén újra fegyverek ropogtak, miután két északi hajó átlépte a tengeri határvonalat, melyre a dél-koreai haditengerészet figyelmeztető lövésekkel reagált. Eközben Szöulban több ezer fős tüntetést rendeztek, melyen a felszólalók Kim Dzsong-Il „terrorista rezsimjének felszámolását” követelték, illetve bosszút hirdettek a Csonan elsüllyesztéséért. Az események kapcsán a dél-koreai sajtó egyhangúan Phenjan felelősségre vonását és megbüntetését szorgalmazta, ugyanakkor a lapok óva intettek a fegyveres fellépéstől. A két Korea hivatalosan a mai napig hadban áll egymással, miután az 1950 és 1953 között lezajlott háborút követően csak fegyverszüneti egyezmény, nem pedig békeszerződés született az országok között. Az elmúlt 57 évben több tucat véres tengeri és szárazföldi határincidens történt a két ország között, továbbá négy, a 38. szélességi fok mentén húzódó határvonal alatt átívelő északi alagutat is felfedeztek a déli hatóságok. Phenjan és Szöul viszonya az ezredfordulón valamelyest enyhült, miután Kim Tae-jung dél-koreai elnök békülési politikát hirdetett. Az erőfeszítéseiért béke Nobel-díjjal jutalmazott elnök által meghirdetett „napfénypolitika” keretein belül 2000 júniusában került sor az első találkozóra az északi és déli vezetők között. Ezt követően megtörtént az első „családegyesítés” is, melynek keretein belül a háború által elszakított famíliák tagjai közel ötven év után először találkozhattak egymással. A második államfői találkozóra 2007-ben, No Muh-jon elnöksége alatt került sor, a tárgyalások során a felek egy a hadiállapotot beszüntető békeszerződés aláírását, illetve a 2000-es találkozóhoz hasonlóan a félsziget újraegyesítésének előremozdítását helyezték kilátásba. Az enyhülési folyamat azonban az elmúlt években megszakadt. Észak-Korea atomfegyverkezési törekvései 2007-ben a nukleáris leszerelésről folytatott, – a két Korea, Kína, Oroszország, Japán és az Egyesült Államok részvételével zajlott – hatoldalú tárgyalások megrekedéséhez, és a két ország viszonyának romlásához vezettek. Ezzel párhuzamosan 2008-ban Dél-Koreában a konzervatív erők jutottak hatalomra, Li Mjung-bak államfő pedig a korábbi közeledési politikával való szakítást, illetve Phenjannal szemben határozottabb fellépést hirdetett. Jelenleg még kérdéses, hogy a Csonan-ügyben milyen nemzetközi válaszra számíthat Észak-Korea. 2009-es kísérleti atombomba-robbantása óta már így is szigorú szankciók vannak érvényben az országgal szemben, Phenjan további elmarasztalását pedig az is nehezíti, hogy Kim Dzsong-il rezsimjének egyetlen szövetségese, a Kínai Népköztársaság vétójoggal rendelkezik az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Ennek következtében valószínűsíthető, hogy az Egyesült Államok és Dél-Korea Peking segítségét fogja kérni az agresszív északi vezetés jobb belátásra térítését illetően. Homály fedi a támadás esetleges okait is. Egyes találgatások szerint egy tavalyi tengeri határincidens megtorlása állhat az ügy mögött, míg mások szerint a phenjani vezetés az ország gazdasági gondjairól akarja eltereni a figyelmet a katonai csetepatéval, valamint a súlyos egészségügyi problémákkal küszködő Kim Dzsong-il tisztségéért folytatott utódlási harc is szerepet játszhatott a történtekben. Az északi fenyegetés ellenére ugyanakkor egy széleskörű fegyveres konfliktus kialakulása nem tűnik reális veszélynek, hiszen ez a kommunista országnak sem áll érdekében: a gazdasági összeomlás szélén álló Phenjan nem tartana ki sokáig egy háború esetén, a térség destabilizációja pedig a mögötte álló Kínát is igen kellemetlenül érintené; habár az is igaz, hogy Kim Dzsong-il rezsimjére általában nem a racionális döntések jellemzők.
Kitekinto.hu - http://kitekinto.hu/kelet-azsia/2010/05/24/pattanasig_feszult_a_helyzet_koreaban&mode=print
7. feszült a helyzet Koreában
Megtartotta alakuló ülését péntek délután az eurózóna szabályainak szigorítására életre hívott, a tagállamok pénzügyminisztereiből álló munkacsoport, amely első nekifutásra egyetértésre jutott a reform fő céljairól és irányairól. Túl van az első ülésén az a Herman Van Rompuy, európai tanácsi elnök irányította munkacsoport, amelynek az a feladata, hogy legkésőbb az EU októberi csúcstalálkozóig javaslatokat terjesszen elő az euróövezet szabályainak megerősítéséről, miután a jelenlegi eszközök és mechanizmusok alkalmatlannak bizonyultak a költségvetési fegyelem fenntartására és egy, az egész eurózóna stabilitását veszélyeztető adósságválság megelőzésére. Az EU27-ek pénzügyminisztereiből, az Európai Központi Bank elnökéből és az uniós gazdasági és pénzügyi biztosból álló grémium ugyan elvileg hosszabb távra szóló, és nem kizárhatóan az uniós szerződés módosításával is együtt járó reformokat vitat majd meg, ám az eurózónát sújtó válság nyilvánvalóan sürgetővé tette ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtását. „Nagyon erős politikai akaratot érzékeltem mindenki részéről. Mindenki kész közösen dolgozni a cél érdekében” – jelentette ki az alakuló ülést követő sajtótájékoztatóján Herman Van Rompuy, az EiT elnöke. Van Rompuy közölte, hogy bár csak most vette kezdetét a folyamat, máris megállapodásra jutottak a követendő célokat és irányokat illetően. Az elnök elmondása szerint négy fő célt tűztek ki. Az első annak elfogadása, hogy nagyobb költségvetési fegyelemre van szükség, ami a stabilitási és növekedési paktum megerősítését feltételezi. A második prioritás a tagállamok között a versenyképesség terén megmutatkozó különbségek csökkentése. A harmadik: egy, a jelenleginél hatékonyabb válságkezelési mechanizmus létrehozása és végül, de nem utolsó sorban a gazdaságpolitikai koordináció szorosabbra fűzése, ami Van Rompuy szerint szükségessé teszi az intézményi háttér megerősítését. A munkacsoport ülésének alaphangját az Európai Bizottság és Van Rompuy munkaanyaga adta meg, de az összes résztvevő közül a német küldöttség érkezett a leghatározottabb elképzelésekkel, lényegében egy komplett javaslattal, amely helyenként radikális változtatásokat kezdeményezett a stabilitási és növekedési paktum szabályaiban, különösen nagy hangsúlyt helyezve a szankciók alkalmazására azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem tartják tiszteletben a közösen lefektetett szabályokat. Berlin egyebek mellett azt javasolta, hogy legalább egy évre függesszék fel azoknak az országoknak a szavazati jogát a Tanácsban, amelyek komolyan megsértik a pénzügyi unió szabályait. Értesülésünk szerint ugyanakkor több ország sem támogatta a németek által javasolt szigorú büntetéseket. Van Rompuy utólag elismerte, hogy a szankciók kérdését is megvitatták, és úgymond széles körű konszenzus alakult ki mind a pénzügyi, mind pedig a nem pénzügyi jellegű szankciók szükségességéről. Bár az állandó elnök sajtótájékoztatóján cáfolta, az ülésre általa készített munkaanyag értesülések szerint egy olyan elemet is tartalmazott, amelynek értelmében az egyes országok államadósságának egy részéért a közösség kezeskedne, feltéve, hogy a szóban forgó ország jó jó magaviseletével, a költségvetési szabályok betartásával kiérdemelte azt. „Ez csak egy ötlet, nem volt róla vita” – tette hozzá. Van Rompuy elismerte, hogy a tagállamok meglehetősen megosztottak abban a kérdésben, hogy az uniós szerződés módosításával, vagy a szerződés nyújtotta kereteken belül erősítsék meg az eurózóna fiskális szabályait. Az EiT elnöke szerint „semmi sincs kizárva”, de tény, hogy a jelenlegi szerződés nyújtotta keretek elsőbbséget élveznek, hiszen ez sokkal gyorsabb intézkedéseket tesz lehetővé. Van Rompuy azt is elmondta, hogy a munkacsoport ebben az összetételben a nyári szünetig még két ülést tart, miközben a pénzügyminiszterek segítői a június 17-i uniós csúcstalálkozóra időközi jelentést készítenek a vita állásáról. A munkacsoportnak októberre kell elkészítenie javaslatait, amelyeket aztán októberi ülésükön vitatnak meg az állam- és kormányfők. „Képesek vagyunk leküzdeni a válságot. Ki kell zárnunk, hogy a mostanihoz hasonló helyzet még egyszer előfordulhasson” – szögezte le az Európai Tanács elnöke.
Bruxinfo.hu
8. Az amerikai szenátus elfogadta a pénzügyi reformcsomagot
Az amerikai szenátus 59-39-es szavazati aránnyal csütörtök este elfogadta az átfogó pénzügyi szabályozási reformról szóló tervezetet. A történelmi jelentőségű reformcsomag az 1930-as évekbeli gazdasági válság óta a legátfogóbb változtatásokat irányozza elő a Wall Street működési szabályozási tekintetében. A felsőház által elfogadott tervezetet ezek után össze kell hangolni a képviselőház által már decemberben elfogadott változattal, s utána kerülhet aláírásra Barack Obama elnökhöz. Barney Frank, az alsóház pénzügyi bizottságának elnöke szerint erre még július 4. előtt sor kerülhet. A reformcsomag az amerikai gazdaságot mély recesszióba taszító 2008-as pénzügyi válság megismétlődését hivatott megakadályozni. A pénzügyi reformcsomag, amely az elnöki aláírással emelkedik törvényerőre, a második jelentős törvényhozási győzelem Obama elnök számára az egészségügyi reformtörvény után. A szenátusi tervezet elfogadása úgy vált lehetővé, hogy a nap folyamán korábban a minimálisan szükséges, 60-40 szavazati aránnyal le lehetett zárni a tervezet vitáját, ezt az ellenzék korábban gátolta. A törvénytervezet egy sor eszközt vezet be a pénzügyi rendszer és a piacok esetleg kockázatainak kimutatására, jelentősen megnövelve a központi bank, a Fed hatalmát. Könnyebbé teszi ezenkívül a csőd felé közelítő nagy pénzintézetek felszámolását. új szabályokat ír elő az olyan összetett értékpapírok működésére vonatkozóan, amelyeknek nagy szerepük volt a 2008-as gazdasági krízis kialakulásában, továbbá megteremt egy új fogyasztóvédelmi ügynökséget. Hamarosan minden korábbinál erősebb fogyasztóvédelmi rendszer lép életbe, amely ki fog terjedni egyebek mellett a hitelkártyákra, a diák- és jelzáloghitelekre - jelentette ki Obama elnök.
MTI
