Ízelítő: ENSZ akcióterv a nukleáris leszerelésért, háborús veszély Koreában, Obama népszerűsége mélyponton, Ukrajna hátat fordít a Natonak, óriási tiltakozási hullám Franciaországban a reformok ellen.
1. ENSZ-utókonferencia: akcióterv a világ nukleáris leszereléséért
Részletes akciótervet fogadott el a nukleáris leszerelés céljával az atomsorompó-szerződés 189 részes állama pénteken az egyezmény New York-i utókonferenciájának záró napján. A konszenzussal elfogadott zárónyilatkozatban megjelölt lépések között szerepel a Közel-Kelet térségének atomfegyver-mentesítése. A megfogalmazott akcióterv értelmében a hivatalosan ismert atomhatalmak - az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína - elkötelezik magukat amellett, hogy felgyorsítják a nukleáris fegyverek számának csökkentését, és 2014-ben, készülve a következő évben esedékes utókonferenciára, beszámolnak az ezen a téren elért előrehaladásukról. A dokumentumban arra is felszólítják az öt országot, hogy katonai doktrínájukban ezentúl kisebb hangsúlyt fektessenek nukleáris ütőerejükre. Az akcióterv egyértelmű hiányossága, hogy nem ír elő kötelezettségeket azokkal az országokkal szemben, amelyek hivatalosan nem ismerték el, hogy nukleáris fegyver birtokában vannak. A gyaníthatóan atomfegyverrel rendelkező India, Kína, Pakisztán és Izrael nem részesei az atomsorompó-szerződésnek. A május 3-án kezdődött értekezlet résztvevői elhatározták, hogy 2012-ben konferenciát tartanak arról, hogyan lehet a nukleáris és más tömegpusztító fegyverektől mentessé tenni a Közel-Keletet. A célkitűzést - elsősorban arab országok szorgalmazására - eredetileg az 1995-ös felülvizsgálati konferencián fogadták el, de máig nem hajtották végre. Az arab országok ezzel akarják rávenni Izraelt, hogy adja fel máig hivatalosan el nem ismert atomarzenálját. Az utókonferencia zárónyilatkozata szerint a részes államok különösen fontosnak tartják, hogy Izrael is csatlakozzon a szerződéshez.
2. NAÜ: Irán felszereléseket tüntetett el az egyik kutatóközpontjából
Az egyik iráni laborban vizsgálódó ENSZ-atomellenőrök nemrég felfedezték, hogy hiányzik néhány felszerelés, amelyet az iráni kutatók eddig használtak a kísérletek során - jelentették diplomaták pénteken. Az iszlám köztársaságban vizsgálódó ellenőrök titkos atomfegyver-fejlesztésre utaló jeleket keresnek. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) tisztségviselői aggódnak, hogy az eszközök eltávolításával titkos tevékenységet akartak leplezni. Egy neve elhallgatását kérő vezető hivatalnok szerint egyelőre korai lenne messzemenő következtetéseket levonni, hiszen az is lehet, hogy karbantartás miatt vitték a gépeket egy másik telephelyre.
MTI
3. Az Egyesült Államok már ezer katonát vesztett Afganisztánban
Út mentén elhelyezett pokolgép megölt pénteken egy amerikai katonát Afganisztánban - jelentette be egy amerikai NATO-szóvivő. Az ottani háborúnak ő az ezredik amerikai katonaáldozata az AP hírügynökség statisztikája szerint. A hírügynökség statisztikája a Pentagon jelentései alapján készül, és a számon tartott áldozatok között vannak olyanok is, aki Pakisztánban vagy Üzbegisztánban haltak meg, de mindenképpen a 2001 óta megszállt országban zajló háború következtében. A pénteki halálesetről csak annyit közölt Wayne Shanks ezredes, hogy az ország déli részén történt.
MTI
4. Egymillióan tiltakoztak a nyugdíjreform ellen Franciaországban
A szakszervezetek számításai szerint közel egymillió tiltakozó vonult csütörtökön Franciaországban utcára a kormány által tervezett nyugdíjreform ellen. A nyolc nagy szakszervezetből hat által szervezett tiltakozónap a szervezők szerint elérte azt a kitűzött célt, hogy az előző, március 23-i tiltakozásnál többen vegyenek benne részt. Akkor a szakszervezetek szerint 800 ezren, a rendőrség szerint 380 ezren tiltakoztak a kormány szociális politikája ellen. Elemezők szerint azonban az egymilliós részvétel nem elégséges ahhoz, hogy a kormányt eltérítse attól a szándékától, hogy az újraelosztáson alapuló nyugdíjrendszer finanszírozhatóságának érdekében megemelje a jelenleg 60 éves nyugdíjkorhatárt. A szakszervezetek, amelyek sikeresnek értékelték a részvételi arányt, az emberek utcára hívását elsősorban nyomásgyakorlásként használják a tárgyalásokhoz, pozíciójuk erősítésére. A kormány június 20-án kívánja a tervezet részleteit nyilvánosságra hozni, júliusban a törvényhozás elé terjeszteni, amelyről szeptemberben kezdődik a parlamenti vita, és a javaslat várhatóan még az év vége előtt elfogadásra kerül. Legtöbben Párizsban tiltakoztak: a szervezők szerint 90 ezren, a rendőrség szerint 22 ezren. Marseille-ben a szakszervezetek szerint 80 ezren, a rendőrség szerint 12 ezren vonultak fel, Bordeaux-ban 6500 és 40 ezer, Lyonban 8 és 15 ezer között volt a részvétel. Sajtóértesülések szerint 62-63 év lehet az új korhatár, amely 2011-től fokozatosan fog emelkedni. Az intézkedéstől a kormány azt reméli, hogy finanszírozni tudja azt a 70 milliárd eurót, amely 2030-ig egyelőre hiányozik a nyugdíjpénztár kasszájából.
MTI
5. Tengeralattjáró-elhárító gyakorlatba kezdett Dél-Korea
Nagyszabású tengeralattjáró-elhárító gyakorlatba kezdett csütörtökön a dél-koreai haditengerészet, jóllehet Észak-Korea korábban arra figyelmeztette déli szomszédját, hogy az ilyesfajta katonai megmozdulások háborúba sodorhatják a két felet. Az egynapos hadgyakorlat Észak-Korea nyugati partjainál zajlik. Előzménye, hogy március végén a Sárga-tengeren elsüllyedt egy dél-koreai hadihajó, Szöul pedig Phenjant tette felelőssé a tragédiáért. A hadgyakorlatban tíz hadihajó vesz részt, közöttük egy háromezer tonna vízkiszorítású torpedóromboló. A gyakorlat elején tüzérségi fegyverekből lőtték a kijelölt célpontokat. Közben a KCNA észak-koreai hírügynökség jelentette, hogy Phenjan felmondja azt a megállapodást Szöullal, amely arra vonatkozik, hogy elkerüljék a véletlen haditengerészeti incidenseket.
MTI
6. Clinton: Észak-Korea hagyjon fel a fenyegetéssel és a provokációval
Phenjannak fel kell hagynia a fenyegetéssel és a provokációval - jelentette ki Hillary Clinton amerikai külügyminiszter, miután szerdán megérkezett szöuli látogatására. A nemzetközi közösségnek nem szabad válasz nélkül hagynia a Cshonan dél-koreai hadihajó elsüllyesztését, amely egy nemzetközi vizsgálat szerint Észak-Korea tette volt - tette hozzá Clinton. Clinton úgy vélekedett, az észak-koreai támadás nyomán kialakult válság megköveteli, hogy a világ közössége erélyes, de megfontolt válaszban részesítse Phenjant. Szerinte ez érdeke a nemzetközi közösségnek - beleértve Kínát is. Clinton közölte, hogy az Egyesült Államok konzultálni fog Dél-Koreával és az ENSZ Biztonsági Tanácsával a megfelelő válaszadásról. Az amerikai külügyminiszter arra azonban nem tett utalást, milyen jellegű lépésekre készül Washington. A Cshonan nevű dél-koreai fregatt március 26-án süllyedt el a két Korea közötti tengeri határszakaszon. Az incidensről a múlt héten nyilvánosságra hozott nemzetközi szakértői jelentés minden kétséget kizáróan bizonyítottnak nevezte, hogy észak-koreai tengeralattjáróról kilőtt torpedó okozta a dél-koreai hadihajó vesztét és 46 tengerész halálát. Phenjan ezt azon nyomban merő kitalálásnak és ellene irányuló provokációnak nevezte. Háborúval fenyegetőzött arra az esetre, ha az ügy miatt újabb szankciókat vezetnek be ellene. Az amerikai külügyminiszter Pekingből utazott Szöulba azt követően, hogy intenzív tárgyalásokat folytatott a kínai vezetőkkel a koreai-félszigeti feszültségről. Csak néhány órát tölt a dél-koreai fővárosban.
MTI
Háttér: a két Korea háborús helyzetben
Új válság alakult ki a Koreai-félszigeten egymásnak feszülő két állam között. Mind Észak, mind Dél készenlétbe helyezte fegyveres erőit, Dél ráadásul nagyszabású tengeralattjáró-elhárító gyakorlatba is kezdett csütörtökön. A megoldás kulcsa Peking kezében lehet. Amióta az elmúlt csütörtökön nyilvánosságra került a Cshonan nevű dél-koreai hadihajó március 26-i elsüllyesztéséről készült nemzetközi szakértői jelentés, amely egyértelműen leszögezte, hogy a hajót egy észak-koreai torpedó robbantotta fel (46 matróz halálát okozva), a Koreai-félszigeten egymásnak feszülő két állam között új válság alakult ki. Észak-Korea cáfol, mind Észak, mind Dél készenlétbe helyezi fegyveres erőit, az Egyesült Államok és Japán Szöullal együtt szankciókat követel Phenjan ellen. A leginkább érintettek közül csak Kína nem foglalt állást a jelentéssel és így magával a válsággal kapcsolatban. Máig rejtély, mi lehetett a márciusi támadás háttere. Megfigyelők szerint a hazájában "kedves vezetőként" emlegetett Kim Dzsong Il erejét és hatalmát akarta demonstrálni az akcióval, különösen a külvilágtól hermetikusan elzárkózó állam hadseregének vezetése előtt. A gyenge egészségi állapotú észak-koreai vezető azon munkálkodik, hogy majd egyik fia vegye át tőle az irányítást, s ezzel fennmaradjon a családi dinasztiának az ország létrejötte óta töretlen hatalma. Ezenkívül indokolhatja az erődemonstrációt az is, hogy szokatlan elégedetlenséget és mozgolódást szült az észak-koreai nemzeti valuta, a von tavaly év végi leértékelése. Elemezők arra is emlékeztetnek, hogy Észak-Korea korábban többször folyamodott provokatív lépésekhez azzal a céllal, hogy politikai és gazdasági engedményeket csikarjon ki déli szomszédjától, illetve a regionális hatalmaktól. Elképzelhető, hogy Phenjan így próbálná rávenni az Egyesült Államokat arra, hogy folytasson vele tárgyalásokat egy békeszerződésről, amely a koreai háború végén, 1953-ban megkötött tűzszüneti egyezmény helyébe léphetne. Közben nagyszabású tengeralattjáró-elhárító gyakorlatba kezdett csütörtökön a dél-koreai haditengerészet, jóllehet Észak-Korea korábban figyelmeztette déli szomszédját, hogy az ilyesfajta katonai megmozdulások háborúba sodorhatják a két felet. Az egynapos hadgyakorlat Észak-Korea nyugati partjainál zajlik. A hadgyakorlatban tíz hadihajó vesz részt, közöttük egy háromezer tonna vízkiszorítású torpedóromboló. A gyakorlat elején tüzérségi fegyverekből lőtték a kijelölt célpontokat, és bombákat dobtak le rájuk. Az észak-koreai állami média a hadgyakorlatokkal kapcsolatosan azzal vádolta Dél-Koreát, hogy háború peremére sodorja a két országot. Az észak-koreai hadsereg vezérkara közölte, hogy azonnal csapást mérnek bármilyen dél-koreai hadihajóra, amely behatol az ország felségvizeire. Az események egyik kulcsát alighanem Peking tartja a kezében - ám ugyanakkor a Koreai-félszigeten kibontakozott háborús logika több okból is óvatosságra készteti. "Ez nagyon bonyolult kérdés, nincs közvetlen információnk. Jelenleg komolyan és körültekintően tanulmányozzuk a helyzetet, értékeljük az összes féltől befutó tájékoztatást. A kérdés fontosságának megfelelően, objektív és igazságos módon fogjuk kezelni ezt az ügyet" - mondta szerdán Csang Cse-csün kínai külügyminiszter-helyettes. Peking nem egyszerűen szomszédos hatalom, hanem Észak-Korea szövetségese is. Katonai, politikai és gazdasági segítséget nyújt fegyvercsörtető szomszédjának, emelett Észak-Korea legnagyobb kereskedelmi partnere, legfőbb élelmiszer-, fegyver- és energiaszállítója. Ugyanakkor Kína virágzó gazdasági és politikai kapcsolatokat épített ki Dél-Koreával is, és az atomvitában közvetítve stabilizáló szerepet töltött be a Koreai-félszigeten. Kína támogatása, de legalábbis tartózkodása az ENSZ Biztonsági Tanácsában elengedhetetlen ahhoz, hogy keményebb szankciók szülessenek Phenjannal szemben. 2009-ben Peking hozzájárulása nélkül az ENSZ BT nem sújthatta volna szankciókkal Phenjant az Észak-Korea által végrehajtott kísérleti atomrobbantás miatt. Kína különleges szerepet játszik a "hatok csoportjában" is: az Egyesült Államok, Japán, Oroszország, Kína és a két Korea képviselői ennek keretében 2003 óta tárgyaltak Észak-Korea korábban megkezdett és minden nemzetközi nyomás ellenére folytatódó atomfegyver-programjának leállításáról. Peking tehát nem fordíthat hátat Észak-Koreának, de nem akar lemondani a Déllel kibontakozott párbeszédről, a Nyugat irányában végrehajtott nyitásról és a koreai atomvitában eddig folytatott közvetítése révén szerzett nemzetközi befolyásáról sem. Időközben Kína, Japán és Dél-Korea, Ázsia három vezető gazdasági hatalma az országaik közötti együttműködés elmélyítésében állapodott meg szombati csúcstalálkozójukon a dél-koreai Csedzsu szigetén. Ri Mjong Bak dél-koreai elnök, Hatojama Jukio japán és Ven Csia-pao kínai kormányfő megegyezett abban, hogy ebből a célból a jövő évben összekötő irodát létesítenek Dél-Koreaában. Az állandó titkárságnak nevezett iroda feladata az lesz, hogy erősítse, intézményesítse és gyorsítsa a három ország jövőbeli együttműködését. A vasárnap folytatódó hármas találkozó egyik kiemelt témája a Koreai-félszigeten kialakult feszültség. Ri és Hatojama találkozóján a japán miniszterelnök hazája teljes támogatásáról biztosította a dél-koreai elnököt az Észak-Koreával szembeni fellépésében. Tokió "vezető szerepet akar játszani az Észak-Korea ellen irányuló nemzetközi együttműködésben" - hangoztatta Hatojama. Szöul az észak-koreai hatóságokat teszi felelőssé a Cshonan korvett március végén a Sárga-tengeren történt elsüllyedéséért, amelyet szakértői vizsgálat szerint egy észak-koreai torpedó okozott. Az elsüllyedt hadihajóval 46 tengerész veszett a hullámsírba. Dél-Korea az incidenst az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé akarja vinni, hogy erre hivatkozva szigorúbb szankciókat lehessen hatályba léptetni az északi kommunista rezsim ellen. A kínai kormányfő a szombati találkozón részvétét fejezte ki a dél-koreai elnöknek a Cshonan tragédiája miatt. Egyúttal leszögezte, hogy Peking nem fog a védelmére kelni annak az államnak, amely felelős a korvett elsüllyedéséért. Phenjan - a sárga-tengeri incidenst vizsgáló nemzetközi bizottság jelentése nyomán - tagadta, hogy köze volna a hajó elsüllyedéséhez. Egyúttal értésre adta: minden megtorlás vagy büntető intézkedés háborúhoz vezetne.
(Forrás: Hírszerző, MTI)
7. Obama népszerűsége eddig a legalacsonyabb
Hivatalba lépése óta a legalacsonyabb szintre süllyedt Barack Obama amerikai elnök népszerűsége a Rasmussen közvélemény-kutató intézet kedden közölt adatai szerint. Obama teljesítményét a választók 42 százaléka tartja kisebb vagy nagyobb mértékben elfogadhatónak. A megkérdezettek 56 százaléka ellenben helyteleníti működését. Az amerikai szavazók 24 százaléka erősen támogatja Obama elnöki tevékenységét, 44 százalék viszont erős ellenérzést táplál azzal kapcsolatban. A felmérés szerint az amerikaiak 44 százaléka érzi úgy, hogy Obama jól vagy kitűnően teljesít a nemzetbiztonság terén, 39 százalék adott neki ilyen értékelést a gazdasági problémák kezelésében. A Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófát a válaszolók 34 százaléka szerint kezeli jól. Scott Rasmussen, a közvélemény-kutató cég vezetője elmondta: a választók hangulatában az az elem a döntő, hogy nem hisznek a politikai rendszer működésében, a politikusokat korruptaknak gondolják és úgy érzik, a két nagy párt közül egyiknek sincsenek válaszai a fontos kérdésekre. A megkérdezettek 27 százaléka elégedett a kongresszus munkájával a gazdasági gondok kezelését illetően, 41 százaléknak viszont az a véleménye, hogy a telefonkönyvből találomra kiválasztott személyek hatékonyabban működnének a törvényhozás jelenlegi tagjainál. Az általános elégedetlenség részeként a megkérdezettek korábbinál nagyobb aránya, 63 százaléka van meggyőződve arról, hogy vissza kell vonni az Obama-kormány egészségügyi reformtörvényét. A válaszolók 39 százaléka gondolja úgy, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei nyernek a terrorizmus elleni háborúban, és 41 százalék hisz abban, hogy Amerika győzhet Afganisztánban.
MTI
8. Ukrajna már nem akar a NATO tagja lenni
Konsztantyin Griscsenko külügyminiszter bejelentette, Ukrajna nem kíván a NATO tagja lenni. Nyilatkozata szerint Kijev fenntartja kapcsolatát a katonai szervezettel, és teljesíti vállalt kötelezettségeit, de nem tekinti céljának a tagság elnyerését. A NATO példa nélkülinek nevezi azt a helyzetet, amikor egy ország úgy teljesíti az éves nemzeti programot, hogy annak egyelőre nem áll szándékában a NATO tagjává válni – jelentette ki a NATO védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős főtitkárhelyettese, Jirí Sedivy. Sedivy hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartják az ukrán állam vezetőségének a blokkon kívüli státusz megszerzésére vonatkozó szuverén döntését.
posztinfo.hu
