Ízelítő: megszületett a görög mentőcsomag, kudarcba fulladt terrorakció New York központjában, George W. Bush emlékiratai megjelenés előtt, döntés a Fekete-tengeri orosz katonai bázis fejlesztéséről, veszélybe került Irak függetlensége, Ukrajna szuverenitása jelentősen csökkent az orosz-ukrán szerződés aláírásával, orosz belpolitikai vita a gázvezeték-építésekről, kínai-palesztin közeledés, jövő héten izraeli-palesztin tárgyalások.
1. Megszületett a görög-EU-IMF megállapodás
Megszületett szombat este a Görögország, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti hitelmegállapodás – erősítette meg a Reutersnak vasárnap egy név nélkül nyilatkozó görög kormányforrás.
A Dow Jones hírügynökség úgy értesült, hogy Görögország igen szigorú intézkedéseket léptet életbe a három évre szóló, 100-120 milliárd dolláros támogatásért cserébe. Egyebek között megszüntetik az állami alkalmazottak 13. és 14. havi juttatását, továbbá három évre befagyasztják az állami és a magánszektorban dolgozók bérét. Az intézkedések között szerepel továbbá, hogy a 700 eurónál nagyobb nyugdíjban részesülők nem kapnak 13. és 14. havi nyugdíjat. A görög kormány vasárnap egyidejűleg azt is bejelenti, hogy két százalékponttal emeli minden termék áfáját. Az intézkedésekkel a görög kormánynak az a célja, hogy két év alatt 10 százalékponttal mérsékelje az államháztartás GDP-arányos hiányát a tavalyi 13,6 százalékról, amivel az így megközelítené az EU által felső határként engedélyezett 3,0 százalékot.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Görögországnak tíz évre lesz szüksége ahhoz, hogy felülkerekedjen pénzügyi válságán. Erről a Der Spiegel című lap számol be hétfőn megjelenő számában, forrásmegjelölés nélkül. A német hetilap úgy tudja, az amerikai pénzügyminiszter nyomást gyakorolt a német kormányra azzal a céllal, hogy támogassa a válságba került Görögország megsegítését célzó nemzetközi erőfeszítéseket. A lap szerint Timothy Geithner a G7-ek múlt heti washingtoni ülésén a német ellenállás mielőbbi felhagyására szólított fel, amikor tárgyalt Jörg Asmussen német pénzügyminiszter-helyettessel. Geithner állítólag azzal érvelt, hogy gyorsan kell cselekedni, mielőtt a görög válság átterjedne más országokra. Ezért pedig Németország tehet a legtöbbet mint Európa vezető gazdasága - hangsúlyozta a Der Spiegel szerint az amerikai pénzügyminiszter.
MTI
2. Európa félrekezelte a görög válságot - The Wall Street Journal
Bár körvonalazódni látszik a Görögországot a csődtől megmenteni hivatott megoldás, még nem biztos, hogy sikerül megfékezni a válságot, és Athénnek sikerül elkerülnie a fizetésképtelenné válást. A New York-i konzervatív pénzügyi napilap szerint az Európai Unió és a nemzetközi pénzügyi szervezetek határozatlansága nagy mértékben hozzájárult a kialakult helyzethez. Az sem kizárt, hogy a segítség későn érkezik, és Görögország az elmúlt hónapok elhúzódó válsága miatt már nem tudja visszanyerni a piacok bizalmát.
A The Wall Street Journal a görög válság kapcsán összefoglalja az államcsőddel szembeni hatékony fellépés legfontosabb alapelveit. Ha egy állam fizetésképességgel kapcsolatban kételyek vetődnek fel, a nemzetközi szervezeteknek a lehető leggyorsabban és leghatározottabban kell fellépniük a piacok megnyugtatása érdekében. Gyors és a várakozásokat felülmúló kölcsönök folyósításával kell a befektetők, a hitelezők és a spekulánsok tudomására hozni, hogy a bajban lévő ország nem fog bedőlni. Ez természetesen áldozatokat követel a segítségnyújtó országoktól.
Görögország esetében minden fontosabb szabályt megszegtek. A kölcsön részleteivel kapcsolatos egyeztetések hónapok óta folynak, ráadásul az érintett felek zsarolják egymást. Most ugyan körvonalazódni látszik a megállapodás, ám a szintén recesszióval küzdő EU tagállamai nem szívesen vesznek fel kölcsönöket a görögök megmentése érdekében. A görög lakosság pedig lázad a hitel feltételéül szabott példátlan megszorítások ellen.
Nem csoda, hogy a piacok nem nyugodtak meg, és a Görögország csődjével kapcsolatos jóslatok egyre fenyegetőbbé válnak - írja a The Wall Street Journal. Az sem kizárt, hogy a kölcsön folyósítása után ideiglenesen stabilizálódó helyzetet a történtek után a befektetők csak arra használják, hogy megszabaduljanak a görög állampapírjaiktól. Ha így lesz, akkor Görögország nem kerülheti el a teljes összeomlást.
Globusz.net - http://online.wsj.com/article/SB10001424052748704302304575213850620375566.html?mod=WSJEUROPE_hpp_MIDDLETopStories
3. Csődöt mondott bombát találtak New York szívében május 1-én
Robbanószerkezetet találtak New York leghíresebb terén, a Times Square-en. A rendőrök egy füstölgő autóra lettek figyelmesek, a kiérkező tűzszerészek pedig egy bombát találtak a gépkocsiban. Az autó utastérben propángázos palackokat találtak, de egy bombaszakértő szerint a gyújtószerkezet nem lépett működésbe, ezért nem robbant fel a bomba. A környéket kiürítették és átvizsgálják, azt egyelőre nem tudják, honnan került New York szívébe a bomba. Először egy utcai pólóárus figyelt fel egy gyanús terepjáróra, amely üresen állt, viszont járt a motorja. Az árus szólt egy lovas rendőrnek, aki észrevette, hogy füst szivárog a jármű hátsó részéből. Egyes hírek szerint az autó meggyulladt, és szemtanúk állítólag látták, amint egy ember sietve hagyja el az égő Nissan Pathfindert. A helyszínre érkező tűzszerészek a kocsi hátsó ablakát kitörték és egy robotot irányítottak az autó utasterébe. Propángázos tartályokat, benzines kannákat puskaport, illetve időzítő berendezéseket is találtak az autó hátsó ülésén. Mindkét időzítő egy-egy bekábelezett óra volt.
Halálos támadást sikerült meghiúsítani New Yorkban éber járókelőknek és a biztonsági hatóságoknak köszönhetően - jelentette ki Michael Bloomberg New York-i polgármester vasárnap. "Gázpalackok és bombakészítésre alkalmas anyagok voltak az autóban" - mondta Bloomberg, hozzátéve, "hogy ki hagyta ott az autót és miért, azt még vizsgáljuk". Bloomberg szerint a három propánpalack és két benzinkanna mellett tűzijátékokat és időzítőt is találtak az autóban.
Terrorcselekménynek nevezte a meghiúsított robbantási kísérletet New York állam kormányzója. "Szerencsére nem esett baja senkinek, így a városi, az állami és a szövetségi hatóságok teljes figyelmüket annak szentelhetik, hogy felelősségre vonják ennek a terrorcselekménynek az elkövetőit" - állt David Paterson közleményében.
Hiányzott a gyújtószikra Kevin B. Barry, a New York-i rendőrség bombaosztagának egykori felügyelője szerint a gyújtószerkezet hibájából nem robbant be a bomba. Szerinte ha a szerkezet működésbe lépett volna, akkor egy egyszerű tűzesetnél súlyosabb pusztítást végzett volna - írja a New York Times. Paul J. Browne, New York-i rendőrség szóvivője korábban úgy fogalmazott, hogy "szemlátomást autóbombával" van dolga a hatóságoknak. Browne a CNN-nek azt is elmondta, hogy a connecticuti rendszámú kocsi a 45. utcán, a 7. és 8. sugárutak között parkolt le. A rendőrség elemzi a biztonsági kamerák felvételeit, hogy megtudják, honnan jött az autó - tette hozzá.
A hatóságok lezárták a nagyváros szívében található, turista látványosságnak számító zsúfolt Times Square környékét, és más robbanószerkezetek után kutatnak. A közúti forgalmat elterelték, járókelőket sem engednek a helyszínre. A rendőrség kiürített több lakóházat és irodaépületet. A New York Times szerint több ezer turistát és színházlátogatót kellett kimenekíteni a környékről. A CNN szerint a helyszínen van az FBI több embere is. A terrorelhárítás szóvivője közölte, hogy a helyzetet "nagyon komolyan" veszik. Barack Obama amerikai elnök is követi az eseményeket, és közölte, hogy a szövetségi kormányzat is segítséget fog nyújtani. Tavaly december végén is kiürítették rövid időre Times Square környékét egy parkoló zárt kisteherautóban hagyott gyanús csomag miatt, de akkor a riadó vaklármának bizonyult.
4. Hibáiról is ír emlékirataiban George W. Bush
Alkoholproblémáiról, és a 2001 szeptemberi támadások soha nem hallott részleteiről is beszámol novemberben megjelenő emlékirataiban George Bush, korábbi amerikai elnök. Kiadója szerit Bush nem rejti majd véka alá hibáit sem. A 2001. szeptember 11-i támadás sohasem hallott részleteiről, alkoholizmusáról, hibáiról és eredményeiről is ír ősszel megjelenő könyvében George W. Bush, korábbi amerikai elnök - írja a Guardian. A Decision Points (döntési pontok) című könyv borítóján, a Fehér Ház rózsalugasában álló Bush szerint a könyv nem memoár lesz, hanem az elnöksége és magánélete során hozott kulcsfontosságú döntésekről szóló számadás.
"Amióta elhagyta az ovális irodát, Bush elnök gyakorlatilag nem adott interjút, és nem mondott nyilvános beszédet, ehelyett szinte minden nap a Decision Points-t írta" - közölte kiadója. A kiadó szerint Bush őszintén és közvetlenül ír hibáiról és eredményeiről is. Bush állítólag már az első szöveget szerkeszti dallasi irodájában. Azt nem tudni, hogy egyeztetett-e feleségével, akinek május 4-én jelenik meg hasonló könyve. Bush könyve 35 dollárba fog kerülni, de kiadnak majd díszkötésű, dedikált példányokat is, 350-ért. A könyv novemberben jelenik meg, Bush országos turnén népszerűsíti majd.
5. Fejlesztik a Fekete-tengeri orosz katonai bázist
Dmitrij Medvegyev orosz elnök utasította Anatolij Szergyukov védelmi minisztert, hogy készítsen tervet a Krím-félsziget délnyugati partján állomásozó Fekete-tengeri Flotta fejlesztésére egy hónapon belül, tájékoztatott szombaton a Ria orosz hírügynökség. Moszkva szevasztopoli bérleti díja 2017-ben járt volna le, melyet újabb 25 évre, 2040-ig hosszabbított meg az ukrán és az orosz kormány. Medvegyev szerint fontos, hogy haditengerészek számára magas színvonalú, a mai követelményeknek megfelelő életkörülményeket biztosítsanak, legyen lehetőségük kikapcsolódásra is. Kihangsúlyozta, a megállapodás a város, Szevasztopol részéről is kedvező, társadalmi-gazdasági előnyökkel jár majd.
Sábitz Katalin, http://kitekinto.hu/europa/2010/05/02/fejlesztik_a_fekete-tengeri_orosz_katonai_bazist
6. Veszélybe kerülhet Irak függetlensége
Komoly vitát váltott ki Irakban az Irakijja koalíció kijelentése, miszerint Bagdad a nemzetközi közösség segítségre szorul abban, hogy kormányképes koalíciót hozzon létre. Núri al-Maliki hevesen kritizálta az elképzelést, amely véleménye szerint éppen azt veszélyeztetné, amiért Irak küzd: a függetlenségét. Maliki nyilatkozata több szempontból is populistának tűnik. A választások eredményének kihirdetése után éppen a Jogállam Koalíció volt az, amely csalásokat emlegetett néhány tartomány eredménye kapcsán, és nemzetközi segítséghez fordult volna a célból, hogy bebizonyítsa az igazát. Hosijár Zebari pedig, a kormányfő külügyminisztere csütörtökön azt mondta, hogy az ENSZ-t erőteljesebben kellene bevonni a kormányalakításba.
„Nézzük meg azokat a delegációkat, amelyek különböző országokat járnak, és azt kérik, hogy beavatkozhassanak a nemzeti ügyekbe, azokba, amelyekbe senkinek sem kellene beleszólnia" − fogalmazott Maliki. Ali al-Szisztani nagyajatollah még pénteken azt javasolta az iraki népnek, hogy próbálják meg maguk megoldani a problémáikat. Irakban március közepe óta nem sikerül kormányt alakítani: az Irakijja koalíció 91, a Jogállam Koalíció 89 helyhez jutott a törvényhozásban, így mindenképpen együttműködésre van szükség a kisebb pártokkal. A tárgyalások azóta csak kisebb eredményekkel jártak, a politikai válság azonban könnyen ismét a biztonsági helyzet romlásához vezethet az országban.
7. Ukrajna: búcsú a szuverenitástól - Gazeta Wyborcza
A lengyel liberális napilap a kedden aláírt orosz-ukrán szerződést kommentálja, mely jelentős árengedményt biztosít Kijevnek a gázvásárlást illetően, a Fekete-tengeri flottabázis bérlésének jelentős meghosszabbításáért cserében. Az aláírás az ukrán parlamentben botrányos jelenetekhez vezetet, mely a kommentár szerint a vég kezdete Ukrajna számára. Az ország lassan elmerül egyfajta belső küzdelemben, a megosztottsága tragikus, és ezt Moszkva mesterien használta ki. A gazdasága romokban hever, belső állapota egyre jobban hasonlít Belorussziáéhoz, így aligha meglepő, hogy egyre távolodik az Európai Uniótól, amit a Dnyeper túlpartján lakó, gyakorlatilag orosz etnikumú lapossága nagy örömmel vehet tudomásul. Az ukrán politikusok kijelentései és fogadkozásai nem többek üres szavaknál, különösen most, hogy – Viktor Janukovics elnök győzelmét követően – a polgárok önként és dalolva Belorusszia színvonalára süllyesztették országukat. Persze el lehet azon gondolkodni, hogy tehettek-e volna mást, elvégre Ukrajna gazdasága olyannyira függ Oroszországtól, belső mechanizmusai is olyannyira kópiái az oroszországiakénak, hogy valós szuverenitásról nemigen lehet esetében beszélni. Még ugyan nyitott kérdés – fogalmaz a Gazeta Wyborcza –, hogy Moszkva e szerződéssel egyszerűen ismét magához csatolta-e Ukrajnát, ám az biztos, hogy jelentős lépést tettek meg ebben az irányba.
8. Orosz vita a gázvezeték-építés célszerűségéről - Nyezaviszimaja Gazeta
Oroszország továbbra sem adta fel vezetékrendszer-építési terveit, annak dacára, hogy a földgáz világpiaci ára kitartóan esik. Igaz, Irán bejelentette, hogy kész visszatartani exportját, hogy az árat kellően magasan tartsák, de a jelek szerint – hosszú távon – ennek nem lehet tényleges hatása. A vezeték megépítése viszont nem fillérekbe kerül, jelenleg mintegy 20 milliárd euróra becslik azt az összeget, melyet Moszkvának feltétlenül el kell majd költenie az új csőrendszer megépítésére. Mihail Krutyihin, a RusEnergy Consulting munkatársa a Nyezaviszimaja Gazetának elmondta: „Irán bejelentése exportjának átmeneti csökkentéséről egyáltalán nem vehető komolyan. Teherán már számtalanszor tett hasonló bejelentést, ami a földgáz árát egyáltalán nem befolyásolta, hisz évente alig 10 milliárd köbméter az exportja, az is elsősorban Törökországba, illetve hasonló perifériális államokba irányul.” Krutyihin úgy véli, sem az Északi Áramlat, sem pedig annak a Balkánra tervezett megfelelője, a Déli Áramlat nem lesz rentábilis, sőt az eladó Oroszország szempontjából épp úgy szükségtelen, miként a vevőkéből. „A szükséges pénzalapokat kölcsönökből, illetve a szövetségi költségvetésből kell majd előteremteni – jegyzi meg a szakértő –, hisz a Gazprom állami tulajdonú cég. Vagyis az adófizetők zsebéből fogják azt kivenni…” Vannak más vélemények is. A Gallion Capital befektetési vállalkozás főelemzője, Alekszander Razuvajev úgy véli: Épp, hogy a gázár csökkenése tűnik átmeneti állapotnak, hisz az európai felhasználás zuhanása egyértelműen a gazdasági válsággal van összefüggésben, s amint annak vége, a kereslet ismét növekedni fog. Ez felpumpálja majd az árat is. Másrészt, bár Viktor Janukovics elnökké választásával békésebb szakukba érkeztek az orosz-ukrán kapcsolatok, ám ez sincs kőbe vésve, s ha ismét megromlanának, akkor Moszkva számára a földgáztovábbítás megint bizonytalanná válnék. Vagyis – következtet Razuvajev – sok érv szól amellett, hogy a vezetékeket mindenképp meg kell építeni.
Globusz.net - http://www.ng.ru/economics/2010-04-26/3_risks.html
9. Triplájára nőtt az olajfolt a Mexikói-öbölben egy nap alatt
Körülbelül egy nap leforgása alatt triplájára nőtt a Mexikói-öbölben kialakult olajfolt nagysága - állítja a miami egyetem egyik kutatója műholdfelvételek alapján. Hans Graber szerint a műholdakról gyűjtött felvételeken az látszik, hogy az olajfolt sokkal gyorsabban terjed, mint azt korábban gondolták. Helyi idő szerint csütörtökön készített műholdfelvételeken az olajszennyeződés közel 3000 négyzetkilométerre terjedt ki, de péntek estére már elérte a 9900 négyzetkilométert, vagyis több mint triplájára nőtt körülbelül egy nap alatt. Graber szerint ebből arra lehet következtetni, hogy felerősödött a nyersolaj szivárgása a mélytengeri kútból. Ed Overton, a louisianai egyetem olajszennyezésekkel foglalkozó munkatársa ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a műholdas felvételek megtévesztőek lehetnek. Egyrészt műholdról nem lehet bemérni az olajszennyeződés vastagságát, ezért nehéz megítélni, hogy mennyi olaj került a tengerbe. Másrészt az olajszennyeződések nem óriási, egységes olajfoltokká alakulnak, hanem kisebb foltokból állnak - mondta Overton. A szóban forgó olajszivárgás azután kezdődött, hogy a múlt csütörtökön elsüllyedt a British Petroleum brit olajtársaság által működtetett olajplatform. Az amerikai kormány korábbi közlése szerint naponta mintegy ötezer hordó (795 ezer liter) nyersolaj ömlik a Mexikói-öbölbe a mélytengeri kútból.
MTI
10. Hu Csin-tao: Kína a palesztin nép és a palesztin állam mellett áll
Hu Csin-tao kínai államelnök Sanghajban, a nemzetközi kiállítási központban támogatásáról biztosította a palesztin népet, amikor fogadta Mahmúd Abbász palesztin elnököt. Kína fenntartja a palesztin nép törekvéseinek határozott támogatását törvényes jogaik visszaállítására, az önálló állam létrehozására - hangoztatta Hu a találkozón, továbbá miután a Kína és Palesztina közötti kapcsolaterősítés elmélyítéséről beszélt, az ország lehetőségeihez mért gazdasági segélyt ajánlott fel. A kínai elnök szerint a palesztin-izraeli kérdés rendezésének a békés tárgyalások folytatása az egyetlen útja, és azok alapjaként a vonatkozó ENSZ-határozatokat, a "földet békéért" elvet, az "útiterv" béketervet, és az "arab békekezdeményezést" említette. A kínai nép folytatni fogja a békefolyamat elősegítését a Közel-Keleten és egy átfogó, igazságos és tartós béke megteremtésére törekszik - húzta alá Hu, aki ez alkalommal az együttműködés új területeinek kutatását, a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok bővítését szorgalmazta.
MTI
11. Clinton: a jövő héten izraeli-palesztin tárgyalások lesznek
Az amerikai külügyminiszter bejelentette pénteken, hogy a jövő héten közvetett tárgyalásokba kezdenek az izraeliek és a palesztinok. A feladat érdekében visszatér a Közel-Keletre George Mitchell elnöki különmegbízott. Hillary Clinton hozzátette, hogy az Egyesült Államok azt akarja, hogy idővel ezek a béketárgyalások közvetlenek legyenek. A múlt hónapban már közel álltak a felek a tárgyalások újrakezdéséhez, ezt azonban megtorpedózta a Kelet-Jeruzsálemben folyó izraeli építkezések felújításáról tett bejelentés. Az ügy miatt erősen lehűlt a viszony Izrael és legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok között. A palesztinok Kelet-Jeruzsálemet tekintik jövőbeni államuk fővárosának. Az amerikai diplomácia irányítója újságíróknak azt is elmondta: arab államok vezetői várhatóan szombat este Kairóban fognak tanácskozni, és támogatásukat fogják kifejezni Mahmúd Abbász palesztin elnök felé a béketárgyalások felújítására. Washington azt szeretné, hogy a felek végül közvetlen egyeztetéseken találjanak megoldást minden nehéz kérdésre - mondta Clinton. Az izraeli-palesztin közvetett tárgyalások olyan formában fognak zajlani, hogy amerikai diplomaták külön-külön egyeztetnek majd mindkét féllel, de egyszerre csak az egyikkel. Olyan tárgyalások egyelőre nincsenek tervben, ahol az izraeliek és a palesztinok is jelen lennének. Clinton kifejtette: Izrael csak akkor lehet igazán biztonságban, és a palesztinok csak akkor érvényesíthetik legitim törekvésüket saját államuk megteremtésére, ha kialakul a légkör a "pozitív tárgyalásokhoz".
MTI
