Ízelítő: Izraeli támadás a segélyflottilla ellen, lemondott a japán kormányfő és a német államfő, szorosabb biztonsági együttműködés Oroszország és az EU között.
1. Izraeli támadás a segélyflottilla ellen
Izraeli kommandósok ostromolták meg hétfő reggel a Gázai övezetbe segélyrakományt szállító önkéntes flottillát, egyes hírek szerint a támadásban közel 15-en haltak meg és több tucat sebesültje van a katonai akciónak. Az izraeli és a török média, illetve az al-Dzsazíra arab hírtelevízió is beszámolt a hat hajóból álló karaván elleni izraeli ostromról. Eleinte két, majd tíz halottról szóltak a tudósítások, míg egy izraeli televízió szerint 14-16 fő között mozog a halottak száma. A 10-es izraeli csatorna szerint a halottak száma tíznél is magasabb lehet, mivel a hajók fedélzetére felkapaszkodott izraeli kommandósok akciója folytatódik, és a fedélzeten lévők szembeszegülnek a katonákkal. A hajók utasai állítólag késekkel és fejszékkel rontottak neki a hajókat megszálló kommandósoknak. Más hírek szerint az akciónak vége már, az izraeli kommandósok ellenőrzésük alá vonták a flottillát, és a hajók egy részét Asdod kikötőjébe kísérik. Hét sebesültek haifai kórházba visznek. A török NTV tévécsatorna ugyancsak beszámolt arról, hogy az izraeli haditengerészet megcsáklyázta a segélyeket szállító hajókat, azt követően, hogy tüzet nyitott, amelyben többen megsebesültek.Az izraeli támadás a hajnali órákban történt, amikor a flottilla még meglehetősen messze volt az izraeli partoktól. A támadás hírére tüntetők megpróbálták megostromolni hétfő reggel Izrael isztambuli konzulátusát. A CNN Turk és az NTV televízió jelentése szerint a tüntetők összetűztek a diplomáciai külképviseletet védő török rendőrökkel, és kövekkel dobálják a konzulátust. A tengeri incidens miatt a török külügyminisztérium azonnal bekérette Izrael nagykövetét. Izrael előre figyelmeztetett, hogy mindenáron, akár erő alkalmazásával is, de megakadályozza a hajók kikötését a gázai partoknál. Izrael közölte, hogy ha a flottilla nem szakítja meg útját és nem fordul vissza, lefoglalja a hajókat, az aktivistákat Asdod kikötőjébe szállítja, majd kihallgatásuk után kitoloncolja őket. Törökország arra kérte Izraelt, hogy engedje át a palesztinbarát és török emberi jogok által szervezett, humanitárius segélyt szállító karavánt. Izrael álláspontja szerint a Hamász palesztin radikális mozgalom által irányított Gázai övezetben nincs "humanitárius válsághelyzet", ezért nem indokolt a nemzetközi segélyakció. Arra viszont hajlandóak az izraeli hatóságok, hogy Asdod kikötőjében engedélyezzék a hajók rakományának kirakodását, átnézését, majd ENSZ-járműveken történő továbbítását a Gázai övezetbe. Catherine Ashton, az Európai Unió külügyminisztere vasárnap önmérsékletre és konstruktív megoldás keresésére szólította fel a feleket. Egyúttal elfogadhatatlannak és politikai szempontból kontraproduktívnak minősítette a Gázai övezet Izrael általi blokádját, amely három éve áll fenn.
- Abbász állami terrorizmussal vádolja Izraelt
"Állami terrorizmussal" vádolta Mahmúd Abbász szerdán Izraelt a Gázai övezetbe humanitárius segélyt szállító önkéntes flottilla elleni támadás miatt. A Palesztin Hatóság elnöke a ciszjordániai Betlehemben egy palesztinai beruházási konferencia megnyitóján mondott beszédében kijelentette: "Népünket állami terrorizmusnak tették ki, amikor Izrael megtámadta a szabadság konvoját. A palesztinokkal együtt az egész világ szemben áll a terrorizmussal." A számos külföldi küldöttség részvételével tartott konferencián egyperces némasággal emlékeztek meg a nemzetközi vizeken hétfőn végrehajtott támadás kilenc palesztinbarát halálos áldozatáról. "Ahogy a szabadság flottillája azért jött, hogy megtörje a palesztin blokádot, ennek a konferenciának is az a célja, hogy megtörje a palesztin gazdaság elleni ostromot" - hangsúlyozta Abbász. Közölte: jövő heti washingtoni látogatása során kérni fogja Barack Obama amerikai elnököt, hogy "hozzon bátor döntéseket a térség arculatának megváltoztatása érdekében".
A palesztin elnök üdvözölte, hogy Egyiptom kedden megnyitotta a segélyszállítmányok és a betegek áthaladása előtt a Gázai övezet határán lévő rafahi átkelőt. Üdvözölte továbbá az incidenssel kapcsolatos török álláspontot is. Törökország nevének említését a beszédet több mint egy percre megszakító tapsvihar fogadta. A számos török résztvevővel indított flottilla elleni támadással kapcsolatos kemény ankarai álláspont, valamint Recep Tayyip Erdogan török kormányfő nyilatkozatai - aki Izrael megbüntetésére szólította fel a nemzetközi közösséget a "véres mészárlás" miatt - igen népszerűek a palesztinok körében.
- Ban Ki Mun nemzetközi vizsgálóbizottságot akar
Nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte az ENSZ főtitkára a gázai segélyflottillát ért izraeli támadás körülményeink a kivizsgálására - közölte vasárnap egy izraeli illetékes. Ban Ki Mun javaslata szerint a testület munkáját Geoffrey Palmer volt új-zélandi kormányfő irányíthatná, és abban Törökország, Izrael és az Egyesült Államok képviselői vennének részt. A flottilla zászlóshajója és az incidens kilenc halálos áldozata török volt. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő a világszervezet vezetőjével szombaton már megvitatta a vizsgálóbizottság felállításával kapcsolatos kérdéseket. Egy névtelenségbe burkolózó izraeli illetékes közlése szerint Netanjahu kormányának csúcsminisztereivel vasárnap ismét áttekinti kérdéskört. Izraeli vezetők eddig a nyilvánosság előtt eddig csak arról tettek említést, hogy a Mavi Marmara nevű, török zászló alatt közlekedő hajó elleni hétfői kommandós akció során történteket izraeli vizsgálóbizottság külföldi megfigyelők bevonásával igyekszik feltárni. Ban főtitkár Recep Tayyip Erdogan török kormányfővel is megvitatta, hogy miképp lelehetne lefolytatni az ENSZ Biztonsági Tanácsának a kérése alapján egy pártatlan vizsgálatot.
- Törökország csökkenti gazdasági és katonai kapcsolatait Izraellel
Törökország csökkenteni fogja gazdasági és hadiipari kapcsolatait Izraellel, de a kétoldalú kapcsolatokat nem fagyasztja be teljesen - mondta Bülent Arinc miniszterelnök-helyettes. Ankara e két területen a minimumra csökkenti a kapcsolatokat - mondta a miniszterelnök-helyettes az NTV televízióban. Hozzátette ugyanakkor, hogy egy állam nem hagyhat teljesen figyelmen kívül egy másik államot, amelynek a létezését elismeri. Kitért arra, hogy a két ország közötti együttműködés nagy része közvetlenül a vállalatok között folyik. A két ország között mély válság van a Gázai övezetbe humanitárius segélyt szállító önkéntes flotta elleni hétfői izraeli kommandósakció óta, amelyben kilenc török életét vesztette, és többen megsebesültek. Ankara hazarendelte tel-avivi nagykövetét, és lemondott három közös hadgyakorlatot Izraellel. Az együttműködés jelentős része a hadiparra vonatkozik. Izraeli hadiipari cégek több nyereséges szerződést kötöttek Törökországgal. Az egyik - 183 millió dolláros - szerződés értelmében Törökország tíz pilóta nélküli repülőgépet vásárol Izraeltől. Többségüket már leszállították. Mehmet Vecdi Gönül védelmi miniszter közölte: az üzletet nem függesztik fel. A négy utolsó repülőgépet júniusban van júliusban szállítják le. Izraeli cégeket bíztak meg mintegy száz F-4 és F-5 típusú vadászgép korszerűsítésével, mintegy 700 millió dollár értékben. Izraeli rakétákat és elektronikus berendezéseket is értékesítettek Törökországban. 2002-ben izraeli hadipari cégek 668 millió dolláros szerződést kötött 170 M60-as harckocsi felújításáról.
- Londonban is, Párizsban is tüntettek Izrael ellen
Mind Londonban, mind Párizsban ezrek tüntettek szombaton a Gázai övezetbe indult segélyszállító hajó elleni, halálos áldozatokat követelő hétfői izraeli támadás miatt, az övezet blokádjának feloldását követelve. A londoni tüntetők a Stop The War Coalition felhívására gyülekeztek a miniszterelnöki rezidencia előtt, ahonnan az izraeli nagykövetség elé vonultak, jelszavaikkal Palesztina felszabadítását, az "izraeli kalózkodás" megfékezését, Gáza "ostromának leállítását" követelve, és azt kiáltozva, hogy "Mindannyian palesztinok vagyunk!". Nagy többségük palesztin zászlót emelt a magasba. Ugyancsak a palesztinokkal vállalt szolidaritás jegyében tüntettek a francia fővárosban. Itt a Bastille környékén gyülekeztek. Egy felirat tanúsága szerint a menet részesei voltak egy zsidó szervezet, a Francia Zsidó Szövetség a Békéért tagjai. "A Gáza elleni blokád a kívánttal ellentétes hatást vált ki Izrael szempontjából" - mondta egyikük a Reuters televíziónak. Egy francia, aki ott volt a megtámadott török hajón, azt fejtette ki, hogy szolidaritást nyilvánítani a palesztinokkal "semmi esetre sem jelenti azt, hogy az ember terrorista".
- Obama: "tarthatatlan a status quo" a Közel-Keleten
Barack Obama amerikai elnök kijelentette, hogy "tarthatatlan a status quo" a Közel-Keleten", de nem kívánta a Gázai övezetbe tartó segélyflottilla elleni izraeli támadást kommentálni a tények végleges megállapítása előtt. "Tudnunk kell, mik voltak a tények" - mondta Obama helyi idő szerint csütörtökön a CNN hírtelevízió riporterének, aki a kilenc áldozatot követelő hétfői kommandósakció esetleges elítéléséről kérdezte. "Azt azonban nem korai közölni az izraeliekkel és a palesztinokkal, valamint a térségben lévő összes féllel, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan" - hangsúlyozta az amerikai elnök az interjúban, amelyből a CNN az esti sugárzás előtt tett közzé részleteket.
- Obama tragikus incidensnek minősítette a gázai segélyflottilla elleni támadást
Tragikus incidensnek nevezte a Gázai övezetbe segélyt szállító török hajók elleni izraeli támadást az amerikai elnök a CNN-nek adott interjújában, megjegyezve, hogy Izraelnek jogos biztonsági aggodalmai vannak a Hamász vezette Gázai övezet kapcsán. Barack Obama a csütörtöki exkluzív interjúban megkérdőjelezte a Gázai övezet izraeli blokádját. Azt mondta, a blokád gátolja az embereket abban, hogy élhessenek a gazdasági lehetőségekkel. Kifejezte ugyanakkor, az incidens lehetőséget jelenthet a közel-keleti békefolyamat előmozdításához. Ez a megközelítés ellentétes azokkal a véleményekkel, amelyek szerint az incidens nemhogy elősegíti, hanem hátráltatja a múlt hónapban kezdődött izraeli-palesztin közvetett egyeztetéseket. Obama szavai kormányának eddig óvatos álláspontját tükrözték: Washington nem volt hajlandó csatlakozni ahhoz az általános nemzetközi véleményhez, amely elítélte az izraeli támadást. A kilenc halottat követelő kommandós támadásban egyébként egy amerikai állampolgárságú török személy is meghalt.
Háttérelemzés:
- A flottilla-provokáció Irán érdekeit szolgálta
Asharq Al-Awsat
A neves szaúdi író és befolyásos publicista, Muhammad Diyab cikke érdekes összefüggésre világít rá a gázai partok előtti incidenssel és annak súlyos – kilenc áldozattal járó – következményeivel kapcsolatban. Már hónapok óta a közel-keleti helyzet szakavatott elemzői hangsúlyozzák: Izrael, idén augusztus és november között mindenképp meg fogja támadni Irán atomlétesítményeit, kész tények elé állítva az amerikai elnöki adminisztrációt és a Kongresszust. Ám most, a tengeri incidens után a felháborodás olyan világméretűvé vált, hogy a zsidó állam ezt – egyelőre legalábbis – semmiképp sem teheti meg. Izrael maga idézte önnön fejére a bajt – írja Diyab – amikor kendőzetlen erőszakot alkalmazott. Igaza van a Der Spiegel című hetilapnak, amikor csapdáról ír. Valóban, a zsidó állam egyfajta csapdában találja ma magát. Ennek része az, hogy szembefordult vele nem csak Európa, de az egész világ. A másik következménye mindennek, hogy kiprovokálta a török kormány igen határozott tiltakozását, ami érthető is, hisz az áldozatok java része török. Recep Tayyip Erdoğan török miniszterelnök fenyegető szavai, a tény, hogy Izraelt terrorista államnak nevezte, kilátásba helyezve azt, hogy az ügynek lesz folytatása, hűen tükrözi népének mentalitását. A törökök különösen érzékenyek arra, ha valaki alábecsüli őket – írja Diyab.
Forrás Globusz.net
- Izrael egy jól előkészített csapdába sétált
Súlyos hibákról ír az izraeli sajtó
Gideon Levy a Ha’aretz hasábjain megállapítja: a máris „mini öntött ólom” hadműveletként emlegetett akció a Gazába igyekvő – provokatív szándékát leplezni sem tudó – palesztin szegélyakció ellen mindennek nevezhető, csak „mininek” nem. Kihatásai óriásiak, és az elkövetett hibák izraeli részről akkor is jelentősek, ha nem az izraeliek kezdtek erőszakoskodni. Az izraeli diplomácia kemény árat fog fizetni azért, mert nem készült fel a már hetek óta szerveződő, így közismert provokációra, és beérte annyival, hogy csak az elvakult Izrael-pártiakat igyekezett meggyőzni, nem pedig a szélesebb nemzetközi közvéleményt. A Gáza elleni 2009. januári „öntött ólom” hadművelet eleve fordulópont volt az Izraellel szembeni általános elutasító közhangulat kialakulásában, ez a mostani második „horrorfilm” aztán végérvényessé tette az országgal szembeni gyanakvást. Az izoláció teljessé vált. A Ha’aretz-ban Amos Harel megállapítja: afelől nincs kétség, hogy a segély flottilla utasai rendkívül agresszívan léptek fel, vasrudakkal támadtak a török felsőgjelű Mavi Marmara fedélzetére lépő katonákra, kockáztatva azok fizikai épségét. De a konfliktusra nem izraeli területi, hanem nemzetközi vizeken került sor, a halálos áldozatok száma pedig azt jelzi, hogy túlzott erődemonstráció történt, az izraeli hadsereg semmilyen alternatív intézkedést sem dolgozott ki előre. Egyszóval meggondolatlanul lépett a jól előkészített csapdába. A The Jerusalem Post-ban publikált és Gil Hoffman által jegyzett elemzése szerint a hadsereg által készített videókon jól látszik, hogy nem az izraeli fél kezdte az erőszakoskodást, de a közzétett dokumentumok túl későn jutottak el a közvéleményhez, izraeli részéről megfeledkeztek arról, hogy nem elég valóban makulátlannak lenni, hanem annak is kell látszani. Ami történt, az kiváló alkalmat szolgáltat a palesztinoknak, hogy megszakítsák a bilaterális párbeszédet Izraellel és az eset miatt végérvényesen zátonyra futhatnak az izraeli-török kapcsolatok is.
Roni Sofer kommentárja, melyet a Yediot Ahronot közöl, utal arra: vasárnap este óta az Al-Dzsazira, valamint a Hamasz aktivisták által működtetett weblapok ontani kezdték a válogatott képeket arról, úgymond hogyan támadnak rá az izraeli katonák a segélyszállító hajóra. A késlekedés, mellyel erre a zsidó fél válaszolt sokba kerül. Az ország imázsa romokban hever. Az események után hat órával tartott sajtótájékoztatón Danny Ayalon külügyminiszter érdemben semmilyen kérdésre sem reagált, kerülte, hogy ésszerű magyarázatot adjon a súlyos – legalább 10 halálos áldozattal járó – esetre. Csak később, a vezérkari főnök, illetve a haditengerészet néhány magasa rangú tisztje számolt be arról, hogy a segélyakció résztvevői késekkel, dorongokkal és rudakkal, sőt fegyverekkel támadtak az izraeli katonákra. Ma már a hangos ellenpropaganda végképp szembefordította Izraellel a közvéleményt.
Forrás Globusz.net
2. Szorosabb lesz a biztonsági együttműködés az EU és Oroszország között
Az eddiginél szorosabb biztonsági együttműködést javasolt az Európai Unió és Oroszország között a német kancellár és az orosz államfő. A német kormány mesebergi vendégházában tartott, kétnapos találkozót lezáró sajtóértekezleten Dmitrij Medvegyev erre a célra egy külön testület, egy biztonsági fórum felállítására tett javaslatot, amit Angela Merkel támogatásáról biztosított. Az orosz elnök és a német kancellár egyetértett abban, hogy erről konzultációkat kell kezdeni az EU és Moszkva között. Medvegyev indítványozta az országa és az unió között fennálló, kölcsönös vízumkötelezettség rendszerének megszüntetését, és erről ugyancsak tárgyalásokat javasolt.
3. Egy észak-koreai diplomata szerint bármely pillanatban kitörhet a háború
Egy észak-koreai diplomata szerint olyan súlyos a Koreai-félszigeten kialakult helyzet, hogy bármely pillanatban kitörhet egy háború. Ri Jang Gon, Észak-Korea genfi nagykövetének helyettese szerdán a genfi Leszerelési Konferencia tanácskozásán azt állította, hogy a jelenlegi válságot az Egyesült Államok és Dél-Korea okozta, és ha országa ellen katonai akciót indítanának, vagy újabb szankciókat hoznának, az arra késztethetné Észak-Koreát, hogy védekezzen, méghozzá kemény lépésekkel, ideértve a totális háborút is. A jelenlegi válságot az váltotta ki, hogy március végén a Sárga-tengeren elsüllyedt a Cshonan nevű dél-koreai hadihajó, s Szöul Észak-Koreát tette felelőssé a tragédiáért. Egy nemzetközi szakértői csoport ugyanis megállapította, hogy észak-koreai torpedó süllyesztette el a hajót, 46 matróz halálát okozva. Phenjan tagadja, hogy bármi köze lenne a tragédiához, de a vizsgálat közzététele óta drámai módon nőtt a feszültség a két ország között. Obama a koreai háború kitörésének 60. évfordulója alkalmából küldött üzenetben Észak-Korea "igazolhatatlan agressziójának" minősítette a Cshonan korvett elleni márciusi támadást, és dicsérte a dél-koreai vezetés, illetve a lakosság "rendkívüli türelmét és visszafogottságát." - Azon fogunk dolgozni szövetségeseinkkel és partnereinkkel, hogy Észak-Koreának számot kelljen adnia, többek között az ENSZ Biztonsági Tanácsában - szögezte le az amerikai elnök.
4. Lemondott a japán kormányfő
Hivatalosan bejelentette lemondását Hatojama Jukio japán kormányfő szerdán Tokióban pártja, a balközép irányzatú Japán Demokrata Párt (DPJ) vezetői előtt. A tavaly szeptember 16-án hivatalba lépett, 63 éves japán kormányfő népszerűsége a mélypontra, alig 17 százalékra zuhant azt követően, hogy Hatojama ígéretével ellentétben nem állapodott meg az Okinava szigetén működő amerikai támaszpont áthelyezéséről. Hatojama elismerte, hogy a pénzügyi botrányok és okinavai bázis ügye késztette lemondásra, de megerősítette azt a véleményét, hogy a japán-amerikai biztonsági együttműködés alapfeltétele a térség békéjének. Kan Naoto japán pénzügyminiszter a miniszterelnök lemondása után bejelentette, hogy pályázni akar a kormányzó Japán Demokrata Párt (DPJ) vezetői tisztségére, ami azt jelenti, hogy csaknem bizonyosan ő lesz az új kormányfő is. A DPJ pénteken tartja elnökválasztó konferenciáját. Elemzők korábbi értékelése szerint Kan Naotónak van komoly esélye a tisztség elnyerésére. A hétvégén az új amerikai-japán támaszpontszerződés miatt kilépett a kormánykoalícióból a Japán Szociáldemokrata Párt, azzal érvelve, hogy Hatojama Jukio kormányfő nem teljesítette azt a választási ígéretét, hogy a támaszpontot elköltöztetik a szigetről, s ezért le kell mondania hivataláról. Hatojama négy év alatt a negyedik japán kormányfő a sorban, aki úgy távozik posztjáról, hogy egy évet vagy annál kevesebbet töltött a miniszterelnöki bársonyszékben.
5. Lemondott Horst Köhler német államfő
Horst Köhler német államfő hétfőn bejelentette, hogy azonnali hatállyal lemond tisztségéről. A lemondás politikai bombaként robbant, és általános megdöbbenést okozott Berlinben. A váratlan lemondást az elnök egy Afganisztánnal kapcsolatos, vitatott nyilatkozattal hozta összefüggésbe. A szóban forgó nyilatkozatban - amely a múlt héten hangzott el - az államfő részben Németország gazdasági érdekeivel indokolta, hogy a Bundeswehr részt vesz külföldi katonai missziókban. Állásfoglalását az ellenzék élesen bírálta. Köhler később azt mondta, hogy rosszul értelmezték szavait, kijelentései nem az afganisztáni német szerepvállalásra vonatkoztak. A politikus hétfőn hangsúlyozta, hogy az a feltételezés, miszerint az afganisztáni küldetésre gondolt volna, nélkülözi a legfőbb közjogi méltóság iránti szükséges tiszteletet. A 67 éves Köhlert, a Nemzetközi Valutaalap egykori vezetőjét tavaly választották újra a német államfői tisztségre. A politikus az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió tagja. Horst Köhler lemondását követően átmenetileg a német parlament felsőháza, a Bundesrat elnöke, a szociáldemokrata Jens Böhrnsen tölti be az elnöki teendőket. Az alkotmány szerint harminc napon belül meg kell választani az új államfőt. A német kancellár megpróbálta lebeszélni Horst Köhler államfőt a lemondásról, ez azonban nem sikerül neki. Mindezt Angela Merkel maga jelentette be hétfő délutáni, rendkívüli nyilatkozatában. A konzervatív kancellár a legmélyebb sajnálkozásának adott hangot Köhler lemondása miatt. Merkel szavai szerint az elnök döntése meglepte, de sajnos nem sikerült eltántorítani őt ettől a szándékától. Június 30-án választják meg Németország új elnökét. Egy nappal Horst Köhler államfő váratlan lemondása után erről döntött kedden Norbert Lammert parlamenti elnök, aki a hónap utolsó napjára hívta össze az elnököt megválasztó szövetségi közgyűlést. Az 1244 tagú testületben többségben vannak a kormánykoalíciós pártok, azaz a konzervatív CDU és a CSU, valamint a liberális FDP képviselői. Ebből kiindulva Angela Merkel kancellár már jelezte, hogy a koalíció kíván javaslatot tenni az utód személyére. A kancellár ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy sikerül olyan jelöltet találni, aki elfogadható lesz az ellenzéki pártok számára is.
